† Hans Küng (1928–2021)
2021. április 6-án 93 évesen eltávozott közülünk Hans Küng katolikus pap, tübingeni egyetemi tanár, a katolikus teológia II. Vatikáni Zsinat utáni megújulásának egyik legkiválóbb és minden bizonnyal legismertebb képviselője.
Nincs visszajelzés.Jézus feltámadásáról és a holtak feltámasztásáról
Jézus Istenből, Isten radikálisan felfogott élettelisége felől magyarázza az életet. És a feltámadást nem apokaliptikus módon fogja fel: a feltámadásba vetett reménye teljes egészében abba az összefüggésbe illeszkedik, amelyet őseredeti tapasztalata és üzenete hív létre, és amelyben az élőként jelenvaló Isten már most arra törekszik, hogy jóságával, amely mindenkihez elér, áthassa az emberek életét (miként a kovász a lisztet, a só az ételt, a fény a sötétséget), s hogy vétkükben és halálukban se hagyja elveszni, hanem óvja és megtartsa őket.
„Szégyenkezem az egyházam helyett”
„A bűn a legnehezebben definiálható teológiai és erkölcsi fogalmak egyike, ezért az utolsók között kellene felhasználni emberek és emberi együttélési formák címkézésére. Személyeket minősítő általános kategóriának pedig végképp nem nem alkalmas.”
Német katolikus teológia-professzorok állásfoglalása
A tanítóhivatal saját tekintélyét ássa alá, ha – miként a szóban forgó dokumentumban – figyelmen kívül hagy és nem sajátít el tudományos érveket.
Különb-különb kétségekről és ezek okairól
Hálás vagyok a Hittani Kongregációnak: akarata ellenére prófétai módon rányithatja szemünket a mai egyház küldetésére.
Újszövetség-értelmezés: nem a zsidóság ellenében, hanem annak kontextusában
„A mai értelmezésnek – ha nem akarja maga is átörökíteni a hagyományos keresztény zsidóellenségességet – reflektálnia kell arra a különbségre, amely saját helyzetét elválasztja az újszövetségi iratok keletkezési körülményeitől, és figyelembe kell vennie az iratok hatástörténetét.”
Az egyház eucharisztikus praxisa és a pap szerepe
„Úgy vélem, ha nem is törvénnyel, de valami állandóval van dolgunk: ahol Rómához fellebbeznek, a kisebbség diadalt arat, az egyház pedig egy helyben topog.”
Vallás, identitás, konfliktus
Annak legfőbb okát, hogy az univerzalista vallások miért törvényesítik és ösztönzik oly sok esetben az erőszakot, nem az igaz és hamis vallás minden univerzalista vallásra jellemző megkülönböztetésében vagy a vallások állítólagos irracionalitásában kell keresnünk, hanem a vallások és a politikai hatalom összefonódásában.
A fenevad-fúga
„Hogyan lehetséges az isteni Szó univerzalitását partikulárisan érvényesíteni? Miképpen nem fordul az Igazság egyetlensége szellemi diktatúrába? A parancsolat, a mindenkire egyformán érvényes, hogyan válhat kinek-kinek sajátjává?”
Ökológia és a természet teológiája
„Az isteni bölcsesség nemcsak az emberekben, hanem a teremtés egészében megnyilvánul, és egyaránt támaszkodnunk kell minden létező bölcsességére annak érdekében, hogy rátaláljunk a pusztítástól az élethez vezető utakra.”
Az istenek helyett
Az ókori színdarabokban ilyenkor következett a híres „Deus ex machina”. Nietzschénél a „Homo poeta” az, akire rá van bízva a tragédia megoldása: a derűs fordulat. De most ki jöhet szóba, ha egyszer nem csupán minden istenségről, hanem még az emberi szabadságról is kiderült, hogy puszta fikció, és az egyetlen dolog, ami valódi, a „kozmikus adatfeldolgozó rendszer”?
„Akkoriban sok minden összemosódott”
„Az erkölcsről és az értékekről vallott elképzelések terén sok átfedés volt a nácizmus és a kereszténység között – többek között ilyen volt az antiszemitizmus.”
Egyházi tanácsadás összeesküvéselmélet-hívőknek
A józan gondolkodás érdekében folytatott küzdelem egyházi feladat is.
Ferenc pápa az azonos neműek polgári élettársi kapcsolatáról
„A valódi irgalom a peremről a középpontba hív.”
Újraalapítani az Egyházat: Joseph Moingt felhívása minden megkeresztelthez
Minden vallást mélységesen áthat az integrálás és a kizárás szükséglete és sodró dinamizmusa abból a missziójából fakadóan, hogy ismét hozzákösse az istenséghez az embereket. A természetéből adódik tehát a kirekesztés. Természete szerint totalitárius. Jézus azonban szembeszegül a vallás hegemón igényeivel.
A szubjektum, a hatalom és a rossz – Részt vehetnek-e a nők az egyház önmegvalósításában?
„Megváltoztak a dolgok. Időközben nyilvánvalóvá vált, hogy a nőktől megkövetelt alávetettségre és alárendelődésre nincs egyéb szó, mint hogy rossz.”
Nyílt levél Ferenc pápához a Fratelli tutti enciklika címével kapcsolatban
„… mélységes aggodalmunknak adunk hangot most megjelenő enciklikájának címadásával kapcsolatban.”
Szeretet a korona idején
A Dekameron szövegét a beható elemzés egyre inkább olyan ellenprédikációnak mutatja, amely a koldulórend lelkiségének vezérgondolatát, a contemptus mundi [a világ megvetése] motívumot bírálja.
Nyílt levél Ferenc pápának egy fontos kérdésről
„Azt szeretném indítványozni, hogy szíveskedjék kijelölni a szegények, a menekült családok és más, állandó lakóhely nélkül élő emberek befogadására azt a monumentális római palotát, amely jelenleg a Hittani Kongregáció székhelye.”
Az „F pszeudovallás”: Egy vallási patológia mintaesete
„… kiüresíti a vallásokat, blokkolja etikai hatóerejüket, és azt hozza felszínre belőlük, ami veszélyes: ami a vallás árnyoldalán a vallás hatalmi visszaéléseinek maradványaiból még ott szunnyad a történelemben.”
BARÁTI EMLÉKEZÉS BOÓR JÁNOSRA (1932–2020)
„…közös élményeinkre, ifjúságunk szép korszakára emlékezve, szomorú-boldogan nosztalgiázva…”
Megjelent a Mérleg 2018-2019. évi dupla száma
Olvasóink figyelmébe
„Maradj velünk” – Búcsú
„Minthogy vele együtt szenvedünk, vele együtt meg is dicsőülünk.” Ez az újszövetségi hit, amely minden világi és egyházi látszat ellenére „legyőzi a világot”.
Amoris Laetitia, bűnösség és áldozás: Ferenc pápa válásról és újraházasodásáról szóló tanításának evangéliumi kontextusa
“Mivel rendkívül sokféle szabálytalan emberi léthelyzet van, ezért Ferenc szerint a papságnak azt a kulcsfontosságú elvet kell mindig észben tartania, hogy nem mindenki visel ugyanolyan fokú felelősséget az éppen adott helyzetéért.”
DOKUMENTUM AZ EMBERI TESTVÉRISÉGRŐL
“Ez a nyilatkozat legyen az ölelés jelképe a Kelet és Nyugat, Észak és Dél között, továbbá mindazok között, akik hisznek abban, hogy Isten azért teremtett meg bennünket, hogy megismerjük egymást, együttműködjünk egymással, és egymást szerető testvérekként éljünk.”
Mit jelent a „tévedhetetlenség”?
“A keresztény üzenet nem tehető utólag Isten szavává, hanem eleve az. Márpedig az olyan kijelentés, amely Isten szavaként érthető az ő önközlése értelmében véve, semmiképp sem lehet hamis. Azért tévedhetetlen, mert benne magában történik az, amiről beszél.”
„Istenem, miért hagytál el engem?“ Spiritualitás és a szexuális bántalmazások kezelése
„Ha az egyház néma marad az érintettek hangjával és tanúságával szemben, nemcsak még egyszer megsebezi azokat, akik különösen nagy gyötrelmet szenvedtek el az egyház képviselőitől, hanem lemond az önmegtisztulás lehetőségéről is bűnének elismerése által, és kizárja azokat, akik Jézus sorsával különösképpen is egybeforrtak.”
A pénzügyi piacok működése a kategorikus etikai megítélés árnyékában
„A kúriai dokumentum nem érzékelteti a strukturális bajokat, ezzel leegyszerűsíti a valóságot, és elmulasztja azt, hogy felhívja a figyelmet az emberi beavatkozás lehetőségének objektív korlátaira. A valóságban számot kell vetnünk azzal, hogy a globális pénzügyi piacok működése olyan sok tényező függvénye, hogy az ezekbe való beavatkozás következményei többnyire nem láthatók előre. Aki sikeres beavatkozást, illetve a válsághoz vezető problémák végérvényes megoldására irányuló szabályozást ígér, az vagy nem eléggé hozzáértő, vagy populizmust gerjeszt.”
Isten – az ember jövője. Új istenkép, szekularizálódás és az ember jövője a földön
A forradalom mindenféle „teológia” nélkül is számíthat a keresztényekre, ha az igazságtalanság olyan mérvű, hogy bensőleg forradalmat követel, vagyis más eszközökkel valóban nem változtatható meg. Amíg nem a megígért eszkatológiai országban élünk, addig a valóságos, üdv nélküli helyzet aligha tehető jóvá a kezek „bepiszkolása” nélkül.
Erőszak a kereszténység nevében?
„Az egyetemes erőszakmentesség ethosza önmagának mondana ellent, ha erőszakkal próbálna magának érvényt szerezni. A vallások az intoleranciát és a vallási erőszakot nem önmagában az univerzalizmusukkal szítják fel, hanem csak akkor, ha exkluzivitásra és terjeszkedésre hajlanak. De utóbbiak nem szükségképpen következnek a vallások univerzalizmusából, hanem a képviselt vallási meggyőződésekből erednek.”
Fundamentalizmus, Biblia és Lélek – megfontolások a Szentírás helyes értelmezésének kritériumáról
„Hogyan képviselhetjük a Szentírás Isten által kinyilatkoztatott, felülmúlhatatlan igazságát anélkül, hogy a fundamentalizmus tévútján indulnánk el?”
„Töröljük el a pártoskodó neveket, s hívjuk magunkat keresztényeknek”
„Ami Luthert és a reformáció 500 évvel ezelőtti indulását illeti: nem az a teendő, hogy elmeséljünk egy másik történetet, hanem az, hogy ezt a történetet másképpen meséljük el, ti. olyan történetként, amely többé már nem elválaszt, hanem összefűz bennünket.”
A politikus és a filozófus: Emmanuel Macron és Paul Ricœur
„A politika se nem a vitathatatlan tudás, se nem a tiszta szubjektív vélemény rendjéből való: az egymást kölcsönösen korrigáló és kiegyensúlyozó, megindokolt meggyőződések konfrontációjából áll. Kormányozni annyi, mint megalapítani egy ideiglenes prioritásrendet a jó kormányzás céljai között. A konszenzus mindig ideiglenes, és nem vethet véget az elengedhetetlen és teremtő nézetkülönbségnek.”
A hit felszabadít a szegények választására
A szeresd felebarátodat, „mint önmagadat” parancsát hamisan értelmeznénk, ha úgy értenénk: előbb önmagunkat kell szeretnünk, majd pedig ugyanolyan mértékben a felebarátot is. Az Isten irántunk érzett végtelen szeretetébe vetett hit mindenképpen feleslegessé teszi ezt az önszeretetre irányuló, kudarcra ítélt próbálkozást, hiszen a vele való közösségben már hosszú-hosszú ideje és mindörökre általa szeretettnek és az Ő védelmében részesülőnek tudhatjuk magunkat, s ezért nem kell többé az önmagunkért érzett félelem hatalmában élnünk.
Isten nem bánja meg kegyelmi adományát és meghívását
A bibliai hit középponti tétele, hogy Isten kiválasztotta a zsidó népet a világ végezetéig. Az a tanítás, hogy e kiválasztás már elvesztette teológiai jelentőségét, a keresztények számára is feldolgozhatatlan problémát jelentene, mivel az Isten ígéretébe vetett bizalmat tenné kérdésessé.
Miért van újra meg újra háború?
“Aki az evolúciós gondolkodásban kevésbé jártas, alig elviselhető megbántottságot érez, ha az emberi (vagy épp az embertelen) magatartást az állati viselkedéssel hasonlítják össze, vagy akár csak azzal próbálják magyarázni. Bár tulajdonképpen mindig is nyilvánvaló volt, hogy intelligenciánk irányultságát illetően is ösztönvezéreltek vagyunk, ez nehezen elviselhető nárcisztikus sérelem lesz, amint kimondjuk. Sohasem tudtuk igazán megbocsátani Sigmund Freudnak a felismerést, hogy valójában nem vagyunk urak a saját házunkban.”
A hamis hírtől a „fake news“-ig
“Igazság vagy hamisság igazi tétje az, hogy szabadok lehetünk-e vagy szolgaságban szenvedünk. Az a hír, amelyik az előbbihez segít hozzá, jó hír, terjesztésre méltó. Esélyt ad annak megsejtésére, hogy milyen az ország, amelyben a farkas a báránnyal lakik, és a párduc a gödölyével heverészik, és nem ártanak, és nem pusztítanak sehol a szent hegyen.”
A kereszténység instrumentalizálása ellen
„Az új jobboldali mozgalmakkal való áldatlan szövetségek – ez már bizonyossággal állítható – a kereszténység hitelességét évtizedekre képesek lerombolni Európában.”
Mit köszönhetek katolikus teológusként Wolfhart Pannenbergnek?
“A nyugati szellemtörténet egyik fő mozzanatát képezi a valláskritika, illetve Isten megkérdőjelezése. Ennek egy egészséges teológia hasznát is veszi, amennyiben a hozzá intézett kérdésekre meggyőző válaszokat keres. Úgy vélem, hogy ez a tudományos alapállás és ez a történelmi-történeti gondolkodásmód megőrzi Pannenberg teológiáját nemcsak a racionalizmus, de a fideizmus végletétől is. Mondhatjuk, hogy nála éppenséggel a történelmi ráció engedi meg, hogy a hit bibliai fogalma érvényre jusson, és így a lutheri reformáció egyik központi jelszava, a »sola fide« helyes értelmezést kapjon.”
Veszélyben a demokrácia: a poszt-igazság
„Az Abszolútum élő és éltető Szó; emberi szavainkat strukturálja, és ezek csak akkor gyümölcsözők, ha tiszteletben tartják minden igazi nyelv alapszabályait; halált hoznak, amint semmibe veszik a hiteles emberi kapcsolatokat, ha elárulják az emberek közötti bizalmat, amely éppen a szóba vetett bizalomra épül.”
Gottfried Wilhelm Leibniz, a polihisztor
“Leibniz olyan világépítményt vázol, amely megköveteli tőlünk, hogy megnyíljunk a másként-lét végtelen lehetőségei felé. Felvilágosít, és ellene van mindenféle redukcionizmusnak. A legtöbb dolgot, amit neki köszönhetünk, még aligha értettük meg annyira jól, mint ő. Itt az ideje, hogy háromszáz év múltán további aktualizálására vállalkozzunk.”
„Vízként áradjon a jog, soha ki nem apadó patakként az igazságosság“
“Minden egyes egyházjogi előírás, rendelkezés illegitim akkor, ha az ember Istennel való közvetlen kapcsolatát akarja meghatározni, mintha ez a kapcsolat a jogi előírások rendszerébe illeszthető lenne. Ezért nem lehet jogi úton előírni az Istenbe vetett hitet, a belé vetett reményt és a neki járó hálát.”
Megjegyzés Hans Küng felhívásához
“Küng adminisztratív, jogi, illetve formális teológiai lépéseket sürget; Örsy László könyvét olvasva azonban nyilvánvalónak láthatjuk, hogy ezek – bár szükségesek és fontosak – távolról sem elégségesek.”
500 éves a reformáció
“Ha az 500 éves reformációt anélkül ünnepeljük, hogy valóban véget vetnénk az egyházszakadásnak, akkor újabb vétket terhelünk magunkra.”
A nyomtatott Mérleg évfolyamok szerinti letöltése
A Mérleg nyomtatott évfolyamainak letöltése
Kedves Márton Testvér! – Kedves Ferenc Testvér!
Hermann-Josef Frisch könyvét Balogh Vilmos Szilárd ajánlja Olvasóink figyelmébe
MIÉRT NEM KERESZTÉNY TÖBBÉ KURT FLASCH?
Boór János recenziója Kurt Flasch “Miért nem vagyok keresztény?” című könyvéről
Laikusok és klerikusok!? – A női diakonátus apropóján
Élénk vitát váltott ki Ferenc pápa 2016. május 12-ei kijelentése, amikor női szerzetesrendek elöljárói előtt azt ígérte, hogy bizottsággal fogja megvizsgáltatni, miben állt a diakonisszák szolgálata az egyház első évszázadaiban. Ferenc ismét párbeszédet nyitott egy sokak által elintézettnek tartott kérdésben. E tekintetben is fontosnak tűnik az a kutatás, amely a „laikusok” és a „klerikusok” megkülönböztetésére fókuszál, hiszen arra is fényt deríthet, mennyiben szükséges az ordo (vagyis az egyházi rend) szentsége az egyház közösségi élete szempontjából. Az alábbiakban Herbert Haag gondolatmenetét és kutatási eredményeit idézzük.
30 éves az Egyházfórum
„A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és karitatív szervezete, az Oltalom Alapítvány, a menekülthullám megjelenésének kezdetétől fogva mind a mai napig élen járt és jár a menekültek humanitárius megsegítésében.” – Egyházfórum-konferencia és a „Fidentia pro ecclesia” emlékérem átadása a Wesley János Főiskolán
Kritikai reflexiók az Amoris laetitiáról
2016. április 8-án mutatták be Ferenc pápa Amoris laetitia (A szeretet öröme) kezdetű, ún. szinódus utáni apostoli buzdítását. A fontosabbnak vélt kritikai reflexiók közt szemlézünk.
Tévedhetetlenség
„Sok katolikus teológus a fenyegető szankcióktól való félelmében – esetemből is tanulva – alig mert kritikai nézőpontból foglalkozni a tévedhetetlenség ideológiájával, a hierarchia pedig lehetőleg kerülni igyekszik ezt az egyházban és a társadalomban egyaránt népszerűtlen témát.”