Hírek
2021. április 6-án 93 évesen eltávozott közülünk Hans Küng katolikus pap, tübingeni egyetemi tanár, a katolikus teológia II. Vatikáni Zsinat utáni megújulásának egyik legkiválóbb és minden bizonnyal legismertebb képviselője.
† Hans Küng (1928–2021)
A svájci származású neves teológusról imádságával emlékezünk meg
Mérleg Online —Címkék: Hans Küng, megemlékezés
„Egyházkritikája soha nem volt öncélú, hanem az egyház közösségének megelevenedését szolgálta, azt a megújulást, amelyet a II. Vatikáni Zsinat remélt, és amely ma is sürgető feladat” – írja búcsúztatójában Bernd Jochen Hilberath, teológustársa és utóda a tübingeni egyetem (Németország) Ökumenikus Kutatóintézetének élén. A svájci születésű Hans Küng professzor életművéről hamarosan összegző áttekintést és értékelést közlünk.
Életünk rövid, életünk hosszú.
És teljes csodálkozással állok meg egy élet előtt,
amely váratlan fordulatokkal teli és
mégis egyenes vonalú volt:
31.000 napot is meghaladó élet, szép és borús,
változékony, amely sok tapasztalatot hozott,
jót és rosszat,
olyan élet, amelyről ma mégis elmondhatom:
Így volt jó.
Mérhetetlenül többet kaptam annál,
amit adhattam,
valamennyi jó meglátásomat és jó ötletemet,
jó döntéseimet és tetteimet
ajándékul kaptam,
kegyelemből adott lehetőségként.
És még ott is,
ahol rosszul döntöttem vagy cselekedtem,
ott is láthatatlanul te vezettél.
Bocsánatot kérek mindenért,
amiben hibáztam.
Köszönet Neked, a Felfoghatatlannak,
a mindent Átfogónak és mindent Érvényesítőnek,
minden lét Ősokának, Őstámaszának
és Ősértelmének, akit Istennek nevezünk,
Neked, életünk nagy, kimondhatatlan titkának,
Neked, minden végesben végtelennek,
Neked, minden megszólalásunkban kimondhatatlannak.
Köszönöm Neked ezt az életet minden megmagyarázhatatlanságával és különösségével együtt.
Köszönök Neked minden tapasztalatot, a jókat éppúgy mint a keserűeket.
Köszönök mindent, ami sikerült, és mindent, ami végül is jóra fordult.
Köszönöm Neked, hogy életem boldogságos életté válhatott,
nem csak nekem magamnak, hanem azoknak is,
akik részesedhettek ebben az életben.
A tervet, amely szerint életünk halad
minden tévedésével és bonyodalmával,
egyedül te ismered.
Hogy mi a szándékod velünk,
nem tudhatjuk előre.
Arcodat Mózeshez és a prófétákhoz hasonlóan
ebben a világban nem láthatjuk.
De miként Mózes a sziklahasadékban
hátulról megláthatta az átvonuló Istent,
úgy mi is megtapasztalhatjuk kezedet életünkben, Urunk,
és visszatekintve felismerhetjük,
hogy te hordoztál bennünket, te vezettél és
hogy mindazt, amiben magunk döntöttünk és cselekedtünk,
újra és újra te vezetted a jóra.
Így nyugodtan és bizalommal teszem én is kezedbe a jövőt.
Lehet, hogy még sok év lesz, vagy éppen csak néhány hét,
de örülök minden egyes nekem ajándékozott új napnak,
aggodalom és félelem nélkül, teljes bizalommal hagyom rád
mindazt, ami még rám vár.
Mert te vagy a kezdet kezdete, a közép közepe,
így a vég vége is, és a célok célja.
Köszönöm Neked, Istenem,
mert barátságos vagy,
és jóságod örökre megmarad.
Ámen. Így legyen.
(Balogh Vilmos Szilárd fordítása)
Forrás: Hans Küng: Erlebte Menschlichkeit. Erinnerungen [Megélt emberség. Visszaemlékezések]. München, Piper Verlag, 2013, 702–703. o.
3 csillag az 5-ből. 1 ajánlás alapján
via WordpressA hozzászólások és trackbackek engedélyezve vannak, a visszajelzések moderáltak. Trackback küldéshez használja ezt a linket: Trackback URL.