Laikusok és klerikusok!? – A női diakonátus apropóján

Élénk vitát váltott ki Ferenc pápa 2016. május 12-ei kijelentése, amikor női szerzetesrendek elöljárói előtt azt ígérte, hogy bizottsággal fogja megvizsgáltatni, miben állt a diakonisszák szolgálata az egyház első évszázadaiban. Ferenc ismét párbeszédet nyitott egy sokak által elintézettnek tartott kérdésben. E tekintetben is fontosnak tűnik az a kutatás, amely a „laikusok” és a „klerikusok” megkülönböztetésére fókuszál, hiszen arra is fényt deríthet, mennyiben szükséges az ordo (vagyis az egyházi rend) szentsége az egyház közösségi élete szempontjából. Az alábbiakban Herbert Haag gondolatmenetét és kutatási eredményeit idézzük.

Tovább a cikkre.     hozzászólások 1 visszajelzés

A hit alapvetése napjainkban

A klasszikus fundamentális teológia úgy vélte, Isten szavának tényleges elhangzása az ésszel legalábbis plauzibilissé tehető. A hermeneutikai fundamentális teológia ezzel szemben kimutatja, miképpen tudja a keresztény tanítás pusztán a tartalma által megértetni azt az igényét, hogy Isten szava. A hit nem támaszkodik az észre, és ezért nem is lehetségesek érvek a hit elfogadására. Mindazonáltal a hittel szemben felhozható minden ellenvetést magának az észnek a hatókörében kell megcáfolni. Semmit sem szabad ugyanis elhinni, ami a saját törvényszerűségéhez hű észnek ellenmond.

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Ki fog felülkerekedni? – A pápa a konzervatívok szorító ölelésében

„A vita most néhány évig még foglalkoztatni fog bennünket. Ennek során az is elválik majd, hogy az irgalmasság gondolata kibontakoztatja-e a saját dinamikáját, amely elsöpör még néhány irgalom nélküli dogmatikai tételt, avagy e gondolat alibiként szolgál egy olyan egyház számára, amely irgalmat nem ismerő kikötéseit irgalmasságként akarja árusítani.”

Tovább a cikkre.     hozzászólások 3 hozzászólás

Távol a reformteológiától – természet, ember és társadalom a Magyar Katolikus Egyház nézőpontjából

„Az utilitarizmussal szemben komoly alternatívaként megfogalmazható kötelesség-etika univerzalizmusa nyitottságot feltételez: ha mi magunk is részei vagyunk a természetnek, az ahhoz fűződő viszonyunk személyessé válik, és tétje van annak, mi történik a tőlünk független, de velünk kölcsönhatásban lévő tárgyi valóságban.“

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Kereszténység gyökerek nélkül? Miért nem szabad kivenni az Ószövetséget a keresztény kánonból?

„Slenczka árnyaltan kifejtett érveit olvasva – amelyekkel Friedrich Schleiermacher, Adolf von Harnack és Rudolf Bultmann nyomdokaiban jár –, szinte elháríthatatlannak tűnik a végkövetkeztetés, hogy az Ószövetséget el kell távolítani a kánonból. Márpedig aki e romboló konzekvenciát el akarja kerülni, annak kritikus vizsgálat alá kell vetnie a szerző gondolatmenetének fő előfeltevéseit.”

Tovább a cikkre.     hozzászólások 1 visszajelzés