Ha a kereszténység hiteles akar lenni…

Az elrendelt hitbeli egység nem egység. Az egység olyan kommunikációs folyamat révén áll elő, amelybe a ránk hagyományozott és újonnan szerzett hittapasztalatok, valamint életünk kulturális keretfeltételei egyaránt beleszövődnek, és amely ezek között nyíltan közvetít. Ebből születhet hiteles hitvallás.

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Negatív eszkatológia és felekezetközi párbeszéd

Ahhoz, hogy a másokkal folytatott párbeszéd alkalmas eszköze legyen, a keresztény teológiának radikális nyitottságot kell beoltania az egyházról, az igazságról és a világról alkotott felfogásunkba, ki kell alakítania az „eszkatológiai különbségtevés” érzékét aközött, ami számunkra most elérhető, és aközött, ami eszkatologikus reményünk tárgya. Keresztény részről mintha a „triumfalizmus” jelentené a másokkal folytatott dialógus legnagyobb akadályát.

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Száz éves az általános relativitás-elmélet

a kvantumelméletben a bevezetőben említett „ontológiai vonatkoztatási rendszer-váltás” azt jelentené, hogy a mikroszkopikus világ szereplőit elméleti fizikai leírásuk során eleve csakis mint kölcsönható entitásokat tekintenénk és a hipotetikus szabad megfelelőjük létezését egyszerűen elvetnénk. Vagyis olyan elmélet fölállításán kell munkálkodnunk, mely a kvantummezőről mint önálló, vagyis „szabad” fizikai entitásról nem tesz kijelentéseket, hanem csakis mint kölcsönható, tehát „megfigyelt” fizikai entitásról.

Tovább a cikkre.     hozzászólások 1 visszajelzés

Bíboros asszony és a történelem hatalma

Még ha a konzervatív katolikusok ragaszkodnak is ahhoz a meggyőződésükhöz, hogy a hivatalokat és a struktúrákat maga Jézus alapította meg úgy, ahogy ma ismerjük őket – ennélfogva tehát szentnek és sérthetetlennek kell lenniük –, kijelenthetjük: a katolikus egyház mindig is sokrétű volt, és újra meg újra alapvető változáson ment keresztül.

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Keresztény hit és kritikai racionalizmus

Egy dogma valójában azt az ígéretet hordozza, hogy minden próbát kiáll; a vizsgálódás tilalmáról tehát – helyesen fölfogva – eleve nem beszélhetünk. És természetesen minden dogma esetében arra az értelemre kell rákérdezni, amely szerint az mint Isten önközlésének eseménye válik érthetővé. Bárkitől származzék is, nem minden – önmagát „katolikusnak” kiadó – értelmezés bizonyul ténylegesen „katolikusnak”, vagyis mindenkit érintőnek és cáfolhatatlannak.

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Teret adni Isten könyörületének

…nem demonstrálható a házasság felbonthatatlansága azzal, hogy olyan emberektől, akiknek zátonyra futott a házasságuk, akiket feloldozási lehetőség nélkül szigorúan hozzákötünk e házasság jogi következményeihez, akiknek így nem szabad új házassági kapcsolatba lépniük, s akiket egyébként rendhagyó helyzetben lévőknek nyilvánítunk, megtagadjuk az áldozás lehetőségét.

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Árulkodó izgatottság

…az a gyanú körvonalazódik bennem, főleg a reformáció és az újkori szabadsággondolat összekapcsolódását illető kritika kapcsán, hogy egyeseknek még mindig nehezére esik belsőleg is elfogadni a modern életvezetés alapelvét, a szabadságot.

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Európa – avagy mi marad meg a kereszténységből?

„…a keresztényeknek, mondja Taylor, hálásnak kellene, sőt kell lenniük a felvilágosodás valláskritikájáért, hiszen először a kereszténység történetét is végigkísérő erőszak elítélése nyomán vált lehetővé, hogy az egyház kényszerítő intézményből (»nulla salus extra ecclesiam«; nincs üdvösség az egyházon kívül) szabad emberek hívő közösségévé változzék.”

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.