“A katolikus egyház döntési struktúrájának megváltoztatása – e hierarchikus rendszernek a közös döntéshozatalt lehetővé tevő átalakítása a konszenzus kívánalma jegyében – az eddigi egyházi tanítás korrekcióját jelentené, s éles vitákat váltana ki. Ám az egyház hajnalán egyszer már előállt egy éppen ilyen helyzet.”
Tovább a cikkre. 1 visszajelzés
Az ökológiai problémákat valójában csak a buberi értelemben vett „Ich – Du“ vetületében lehet teljeskörűen fölvetni, vagyis az „én és te“ személyes kapcsolatához kell eljutnunk az „én és ő“ (Ich – Es) élettelensége és sivársága helyett.
Tovább a cikkre. Nincs visszajelzés.
Az elrendelt hitbeli egység nem egység. Az egység olyan kommunikációs folyamat révén áll elő, amelybe a ránk hagyományozott és újonnan szerzett hittapasztalatok, valamint életünk kulturális keretfeltételei egyaránt beleszövődnek, és amely ezek között nyíltan közvetít. Ebből születhet hiteles hitvallás.
Tovább a cikkre. Nincs visszajelzés.
Ahhoz, hogy a másokkal folytatott párbeszéd alkalmas eszköze legyen, a keresztény teológiának radikális nyitottságot kell beoltania az egyházról, az igazságról és a világról alkotott felfogásunkba, ki kell alakítania az „eszkatológiai különbségtevés” érzékét aközött, ami számunkra most elérhető, és aközött, ami eszkatologikus reményünk tárgya. Keresztény részről mintha a „triumfalizmus” jelentené a másokkal folytatott dialógus legnagyobb akadályát.
Tovább a cikkre. Nincs visszajelzés.
a kvantumelméletben a bevezetőben említett „ontológiai vonatkoztatási rendszer-váltás” azt jelentené, hogy a mikroszkopikus világ szereplőit elméleti fizikai leírásuk során eleve csakis mint kölcsönható entitásokat tekintenénk és a hipotetikus szabad megfelelőjük létezését egyszerűen elvetnénk. Vagyis olyan elmélet fölállításán kell munkálkodnunk, mely a kvantummezőről mint önálló, vagyis „szabad” fizikai entitásról nem tesz kijelentéseket, hanem csakis mint kölcsönható, tehát „megfigyelt” fizikai entitásról.
Tovább a cikkre. 1 visszajelzés
Még ha a konzervatív katolikusok ragaszkodnak is ahhoz a meggyőződésükhöz, hogy a hivatalokat és a struktúrákat maga Jézus alapította meg úgy, ahogy ma ismerjük őket – ennélfogva tehát szentnek és sérthetetlennek kell lenniük –, kijelenthetjük: a katolikus egyház mindig is sokrétű volt, és újra meg újra alapvető változáson ment keresztül.
Tovább a cikkre. Nincs visszajelzés.
… az Evangelii gaudiummal nem egyszerűen vitára bocsátja az egyházi tanítást, hanem azt is elismeri, hogy az evangélium központi üzenetéhez képest másodlagos a jelentősége.
Tovább a cikkre. Nincs visszajelzés.
Egy dogma valójában azt az ígéretet hordozza, hogy minden próbát kiáll; a vizsgálódás tilalmáról tehát – helyesen fölfogva – eleve nem beszélhetünk. És természetesen minden dogma esetében arra az értelemre kell rákérdezni, amely szerint az mint Isten önközlésének eseménye válik érthetővé. Bárkitől származzék is, nem minden – önmagát „katolikusnak” kiadó – értelmezés bizonyul ténylegesen „katolikusnak”, vagyis mindenkit érintőnek és cáfolhatatlannak.
Tovább a cikkre. Nincs visszajelzés.
…nem demonstrálható a házasság felbonthatatlansága azzal, hogy olyan emberektől, akiknek zátonyra futott a házasságuk, akiket feloldozási lehetőség nélkül szigorúan hozzákötünk e házasság jogi következményeihez, akiknek így nem szabad új házassági kapcsolatba lépniük, s akiket egyébként rendhagyó helyzetben lévőknek nyilvánítunk, megtagadjuk az áldozás lehetőségét.
Tovább a cikkre. Nincs visszajelzés.
A fundamentalizmus lényegi fenyegetése akkor mutatkozik meg, amikor igazság-monopóliumának érvényesítése érdekében a politikai hatalomhoz és az állami erőszakmonopóliumhoz folyamodik. A fundamentalizmusban modern totalitárius erőszakpotenciál rejlik.
Tovább a cikkre. Nincs visszajelzés.
…az a gyanú körvonalazódik bennem, főleg a reformáció és az újkori szabadsággondolat összekapcsolódását illető kritika kapcsán, hogy egyeseknek még mindig nehezére esik belsőleg is elfogadni a modern életvezetés alapelvét, a szabadságot.
Tovább a cikkre. Nincs visszajelzés.