Deus charitas est

Tizenhatodik Benedek pápa első körlevele világszerte nagy figyelmet keltett. Olaszországban, Németországban, Magyarországon és másutt is egy időre a legsikeresebb kiadványok közé került. Ennek okát, minden valószínűség szerint, a korábbi pápai megnyilatkozásoktól eltérő közvetlen hangjában, világos és könnyen érthető stílusában, valamint megállapításainak jelentőségében kell látnunk. Abban a világban, mondja a pápa, amelyben Isten nevét nem ritkán a […]

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Ferenc pápa paradoxona

„Értelmes ember nem várhatja, hogy egyvalaki máról holnapra véghezvigyen minden szükséges reformot, de öt éven belül elképzelhető a paradigmaváltás. Ezt láthattuk már a lotaringiai IX. Leó pápánál (1049–54), VII. Gergely reformjainak előkészítőjénél, a 20. században pedig XXIII. Jánosnál (1958–63), aki összehívta a II. Vatikáni Zsinatot. Ma azonban mindenekelőtt ismét nyilvánvalóvá kell tenni az irányt. Nem […]

Tovább a cikkre.     hozzászólások 3 hozzászólás

XVI. Benedek Jézus-képe

„A könyv nem kíván sem historizáló életrajz, sem rendszerező Krisztus-tan lenni, a történelmet és a krisztológiát azonban végig szem előtt tartja. A pápa ismételten hangsúlyozza, hogy a hit történeti valóság, s hogy Jézus története a benne hívők számára nyílik meg. Ez azonban arra indítja a szerzőt, hogy Jézus számos szavát és elbeszélését ott is történeti nézőpontból valóságosnak tekintse, ahol a tudománynak megalapozott kétségei vannak.”

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

„Kreácionizmus” és „értelmes tervezettség”

… nem lehet tudni, milyen értelemben támaszt ez az ideológia igényt tudományosságra. A modern szentírástudomány alapján – mint láttuk – nem. A természet- vagy a történettudomány alapján még kevésbé. Marad egy meggondolás, amely kizárólag belső használatra alkalmas, miszerint a darwini elmélettel szemben, amely állítólag tele van biológiai tévedésekkel és genetikai hiányosságokkal, egy természetfeletti tudásnak kell érvényre jutnia, amely persze csak tévedhetetlen lehet. Így jutnak el kreácionista érvelők az „értelmes tervezettség” posztulátumához.

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

„…a felszabadító igazság szolgája szeretnék lenni”

Úgy gondoltuk, hogy egy filozófiai, teológiai és kulturális tallózó folyóiratot alapítva a zsinati teológia és más tudományok fejleményeit közvetítve, mindennemű politizálás, legfőképpen emigráns politizálás kerülésével, szellemi távlatokat nyithatunk a hazai magyar értelmiség előtt és előmozdíthatjuk az akkor még elég szűk marxista-leninista ideológia kényszerű zártságából való kiszabadulását.

Tovább a cikkre.     hozzászólások 1 visszajelzés

Boór János könyvébe

Amit keleten nem tettek bele a serpenyőbe, azt nyugaton te beletetted, hogy szellemi-lelki egyenesúlyunk helyrebillenjen, megmaradjon. Ez nagy szolgálat volt és talán ma is ugyanolyan időszerű, mint akkoron.

Tovább a cikkre.     hozzászólások 1 visszajelzés

Boór János és a Mérleg – változó időkben

Kíváncsisággal teli bizalom a világban felgyülemlő új ismeretek iránt; a gondolkodás és az együttgondolkodás szeretete; adakozó nagylelkűség – mindezek olyan tulajdonságok, amelyek életútján legalább annyira adódnak a célra tartó olvasás szakadatlanul mérlegelő figyelméből, mint amennyire, kétségkívül szerencsésen, meg is előzték azt.

Tovább a cikkre.     hozzászólások 1 visszajelzés

Új nyelv, új beszédmód, új gondolkodásmód

1987-ben egy akkor jellemző ügy kapcsán kerültem közelebbi kapcsolatba a Mérleggel. A Szerzői Jogvédő Hivatal szerette volna megakadályozni, hogy Endreffy Zoltán közölje egy Ratzinger-fordítását a lapban. Tudomást szerezve az ügyről, a polgári jog egyetemi tanáraként levélben hívtam fel a hivatal figyelmét eljárása jogszerűtlenségére; mire a cikk meg is jelent időben. A Mérleg olvasója azonban évekkel […]

Tovább a cikkre.     hozzászólások 1 visszajelzés