“Ez a nyilatkozat legyen az ölelés jelképe a Kelet és Nyugat, Észak és Dél között, továbbá mindazok között, akik hisznek abban, hogy Isten azért teremtett meg bennünket, hogy megismerjük egymást, együttműködjünk egymással, és egymást szerető testvérekként éljünk.”
Tovább a cikkre. Nincs visszajelzés.
“A nyugati szellemtörténet egyik fő mozzanatát képezi a valláskritika, illetve Isten megkérdőjelezése. Ennek egy egészséges teológia hasznát is veszi, amennyiben a hozzá intézett kérdésekre meggyőző válaszokat keres. Úgy vélem, hogy ez a tudományos alapállás és ez a történelmi-történeti gondolkodásmód megőrzi Pannenberg teológiáját nemcsak a racionalizmus, de a fideizmus végletétől is. Mondhatjuk, hogy nála éppenséggel a történelmi ráció engedi meg, hogy a hit bibliai fogalma érvényre jusson, és így a lutheri reformáció egyik központi jelszava, a »sola fide« helyes értelmezést kapjon.”
Tovább a cikkre. Nincs visszajelzés.
’56 után sok nyugati, aki a térképen nem is nagyon tudta betájolni Magyarországot, érvelhetett volna azzal: mi közük a magyarokhoz? Vívják meg a saját harcukat. Mégsem tették, sőt, honfitársaink segítéségre siettek.
Tovább a cikkre. Nincs visszajelzés.
Ki merné azt állítani, hogy Romero érsek és a jezsuita tanárok szegényekért a 89-es egyetemi gyilkosság során vállalt vértanúsága a KGB hajdani kezdeményezésének lett volna a gyümölcse?
Tovább a cikkre. Nincs visszajelzés.
Az egész világ radikalizálódik. Az iszlám szélsőségekhez hasonlóan a keresztény értékekre oly gyakran hivatkozó hazai szélsőjobb, amelyet valójában kereszténynek nevezni aligha lehetne, szintén kiszabadult a palackból. Kérdés, hogy amikor szélsőséges nézetek válnak normálissá, mi a feladata az európai és a hazai kereszténységnek? Azt kell-e követni, ami a látszólag középen van: a (szalon)rasszista, konformista középosztálybeliséget? Vagy képviselhetnénk egy egészen más típusú szélsőséget is?
Tovább a cikkre. Nincs visszajelzés.
Tizenhatodik Benedek pápa első körlevele világszerte nagy figyelmet keltett. Olaszországban, Németországban, Magyarországon és másutt is egy időre a legsikeresebb kiadványok közé került. Ennek okát, minden valószínűség szerint, a korábbi pápai megnyilatkozásoktól eltérő közvetlen hangjában, világos és könnyen érthető stílusában, valamint megállapításainak jelentőségében kell látnunk. Abban a világban, mondja a pápa, amelyben Isten nevét nem ritkán a […]
Tovább a cikkre. Nincs visszajelzés.
… nem lehet tudni, milyen értelemben támaszt ez az ideológia igényt tudományosságra. A modern szentírástudomány alapján – mint láttuk – nem. A természet- vagy a történettudomány alapján még kevésbé. Marad egy meggondolás, amely kizárólag belső használatra alkalmas, miszerint a darwini elmélettel szemben, amely állítólag tele van biológiai tévedésekkel és genetikai hiányosságokkal, egy természetfeletti tudásnak kell érvényre jutnia, amely persze csak tévedhetetlen lehet. Így jutnak el kreácionista érvelők az „értelmes tervezettség” posztulátumához.
Tovább a cikkre. Nincs visszajelzés.
Úgy gondoltuk, hogy egy filozófiai, teológiai és kulturális tallózó folyóiratot alapítva a zsinati teológia és más tudományok fejleményeit közvetítve, mindennemű politizálás, legfőképpen emigráns politizálás kerülésével, szellemi távlatokat nyithatunk a hazai magyar értelmiség előtt és előmozdíthatjuk az akkor még elég szűk marxista-leninista ideológia kényszerű zártságából való kiszabadulását.
Tovább a cikkre. 1 visszajelzés
Amit keleten nem tettek bele a serpenyőbe, azt nyugaton te beletetted, hogy szellemi-lelki egyenesúlyunk helyrebillenjen, megmaradjon. Ez nagy szolgálat volt és talán ma is ugyanolyan időszerű, mint akkoron.
Tovább a cikkre. 1 visszajelzés
Kíváncsisággal teli bizalom a világban felgyülemlő új ismeretek iránt; a gondolkodás és az együttgondolkodás szeretete; adakozó nagylelkűség – mindezek olyan tulajdonságok, amelyek életútján legalább annyira adódnak a célra tartó olvasás szakadatlanul mérlegelő figyelméből, mint amennyire, kétségkívül szerencsésen, meg is előzték azt.
Tovább a cikkre. 1 visszajelzés
1987-ben egy akkor jellemző ügy kapcsán kerültem közelebbi kapcsolatba a Mérleggel. A Szerzői Jogvédő Hivatal szerette volna megakadályozni, hogy Endreffy Zoltán közölje egy Ratzinger-fordítását a lapban. Tudomást szerezve az ügyről, a polgári jog egyetemi tanáraként levélben hívtam fel a hivatal figyelmét eljárása jogszerűtlenségére; mire a cikk meg is jelent időben. A Mérleg olvasója azonban évekkel […]
Tovább a cikkre. 1 visszajelzés