Interjú

Az ausztriai Voralbergből származó – negyvenkilenc éve Braziliában élő – püspököt Ferenc pápa magánkihallgatáson fogadta. A pápa szeretné megszüntetni a paphiányt.

Erwin Kräutler püspök (Brazília): „A papi nőtlenség nem kötelező az eukarisztia ünnepléséhez”

Die Presse, 2014. május 15. – DIETMAR NEUWIRTH interjúja

Mérleg Online — 2014 06. 12.
Címkék: cölibátus, Erwi Kräutler, felszabadítás-teológia, paphiány, papi nőtlenség

Die Presse: Ön túlélt egy halálos merényletet, nyolc éve rendőrségi védelem alatt áll. Hogyan tudja feldolgozni a halálfélelmet?

Erwin Kräutler: Ha csak félelem lenne bennem, nem élhetnék. Legnagyobb védelmem a nép.

Ha Braziliból Ausztriába jön, az felér Önnek egyfajta kultúrsokkal.

Nem. Itt vannak a gyökereim. Ausztriában a történelem másként alakult. Az itteni püspököknek az itteni helyzettel kell szembenézniük, és onnan kell megpróbálniuk elhívni az embereket, ahol vannak. Én Braziliában gyűjtöttem tapasztalatokat, itt senkinek sem akarok a lelkére beszélni.

Melyek azok a tapasztalatok, amelyeket Európára és Ausztriára is alkalmazni lehetne?

A kulcsszó: laikusok. Braziliában a nők és a férfiak sokkal nagyobb kihívás előtt állnak. Nálam nyolcszáz közösség és huszonhét pap van. Ha a laikusok nem vállalnak felelősséget a közösségért, akkor az a közösség nem létezik. Tíz év múlva Európában is biztosan az lesz a helyzet, hogy nők és férfiak vezetik a közösségeket.

Erwin Kräutler (sz. 1939) a vorarlbergi Koblachból származik. 1965 óta Braziliában él. 1981-től az amazóniai Xingu prelatúrájának a vezetője. A tartománynak 700.000 lakosa van, területe Ausztriáénak mintegy a négyszerese. Az őslakosság és az őserdő elkötelezett „védelmezője”. Tiltakozik a Belo Monte-i duzzasztógát építése ellen, ezért 1986 óta rendőrségi védelem alatt áll. Csütörtökön mutatta be új könyvét Salzburgban: Mein Leben für Amazonien („Életem Amazónia szolgálatában”), Innsbruck, Tyrolia, 2014, fve 22,95 €.

A szentségek kiszolgáltatása pedig a papokra marad?

Nem kizárólagosan. Bárkit meg lehet bízni a keresztség vagy a házasság szentségének kiszolgáltatásával. Az amazóniai közösségek kilencven százalékában vasárnaponként nem ünneplik az eukarisztiát. Hetven százalékukban évente kétszer-háromszor van eukarisztia, egyébként csak igeistentiszteletet tartanak.

A II. Vatikáni Zsinat úgy beszél az eukarisztiáról, mint a keresztény élet forrásáról és csúcspontjáról. Az Önök gyakorlata messze elmarad ettől.

Teljesen igaza van. Isten az igéjében is jelen van, de az igeistentisztelet csak egyik része az eukarisztiának. A legtöbb közösségben hiányzik a második rész, ez a legnagyobb probléma.

A katolikusoknak pedig joga van az eukarisztiára. Hogyan oldható meg ez a probléma?

Igen, joguk van rá. Ez nem valamiféle kiváltság, privilégium.

Talán meg kellene változtatni a vonatkozó szabályokat?

Pontosan, a pápának is ezt mondtam. A pápa nagyon nyitott. Máról holnapra ő sem ad receptet, de szó szerint ezt mondta nekem: a püspököknek, a regionális püpöki konferenciáknak kell bátor, elkötelezett javaslatokkal előállniuk.

Arról beszélgettek, hogy miként lehetne enyhíteni a papi hivatalba bocsátás szabályain?

Arról, hogy milyen lehetőségek vannak. A cölibátus nem feltétlenül kötelező ahhoz, hogy az eukarisztiát ünnepeljük. A cölibátus csak annyit jelent, hogy egy férfi vagy nő arra kötelezi el magát, hogy nem házasságban él. Ha arra gondolok, amit átéltem: vajon képes lettem volna-e mindezek teljesítésére, ha feleségem és gyermekeim volnának? Nem az lett volna az elsődleges feladatom, hogy ott legyek a feleségem és gyerekek mellett és ne kockáztasssam az életem? Az egyik javaslat nyilvánvalóan az lesz, hogy válasszuk szét a cölibátust és az eukarisztia megünneplését. Abban, hogy az eukarisztia megünneplését cölibátusban élő paptól tegyék függővé, nem vagyok partner.

De hát mégiscsak együtt kell működnie.

Ez annyiban változott, hogy javaslatokat tehetünk a pápának. A pápánál tett látogatásom rendkívüli alkalom volt. Magánkihallgatáson fogadott [2014 április elején – Szerk.]. Beszámoltam róla a püspöki karnak [Braziliában – Szerk.]. Valószínűleg meglakul egy bizottság, amely felveszi a fonalat és megfontolja, hogy hogyan segítsünk a pápának. Neki szüksége van javaslatainkra, számít rájuk.

Gondolja, hogy Ferenc pápa csakugyan bevezet majd ilyen jellegű reformokat?

Remélem. Ez a törekvés mostanáig elfogadhatatlannak számított. XVI. Benedek arra buzdított, hogy imádkozzunk papi hivatásokért. A jelenlegi pápánál másként áll a dolog. Szeretne elindítani egy folyamatot. Ez újdonság. Itt vannak megnyíló ajtók.

A nők pappá szentelésével kapcsolatosan Ferenc azt mondta: ez az ajtó bezárult.

Feltéve, hogy van ajtó … De az ajtót nem falazták be. Azt azonban nem gondolnám, hogy a jelenlegi pápaság idején megvalósul a nők pappászentelése.

Meg kellene nyitni ezt az ajtót?

Igen, de nem akarnék előreszaladni.

Megtagadta már valaha is valakitől, hogy áldozhasson?

Soha. Ez botrány lenne. Ki vagyok én, hogy megtagadjam a szentáldozáshoz járulást? Az illetőnek magának kell erről a lelkiismeretével összhangban döntenie.

Ferenc keményen kritizálja a gazdaságot. Mennyi kapitalizmuskritikát visel el a katolikus egyház?

A pápa ezekben az esetekben latin-amerikaiként beszél. A kérdés az, hogy ki az alany: a gazdaság vagy az emberek, akikért a gazdaságnak lennie kellene? Itt aztán összekavarodnak a dolgok.

Egyesek balratolódásról beszélnek az egyházon belül …

Ez őrültség. Abból fakad, hogy a felszabadítás teológiáját marxistának bélyegzik, holott a  felszabadítás teológiája biblikus.

(Balogh Vilmos Szilárd fordítása)

  ,

3 csillag az 5-ből. 1 ajánlás alapján