Még csak a 2008/4-es számot olvastam el. Ehhez a következő
észrevételeket tenném.
1. Szerintem kitűnő a szerkesztési koncepció. Nekem úgy tűnik, a lap
törzsét a közölt tanulmányok adják. Ezek rendkívül érdekesek egy élénk
szellemű, érdeklődő katolikus számára. A bevezető részben elég világosan
átjön a szerkesztőség felfogása, állásfoglalása a katolicizmus vagy
általában a keresztény szellem aktuális vitáiban. Azt is nagyon jónak
tartom, hogy a hitvalló élet sokféle lehetőségének gyakorlatibb,
személyesebb, egyéni véleményeket, tapasztalatokat, életutakat is
bemutató tárgyalása is helyet kap a lapban. Az is jó, hogy van olyan
rovat, amiben a kultúrának nem csak a tudományos, hanem a művészeti
része is szóhoz juthat. Nekem ez így nagyon megfelelne, ha én lennék a
célközönség. Ennél hígabb lap olvasására sajnálnám az időt, az erre
szánt időt viszont nagyon is értékesnek találtam.
2. Egy szám alapján is meg merem kockáztatni azonban, hogy meglehetősen
egyoldalú a bemutatott tanulmányok kiválasztása. Ebben a számban három
van, és mindhárom gyakorlatilag csak német nyelvű publikációkra
hivatkozik. Ezen belül is felülreprezentáltnak tűnik néhány konkrét
lelőhely. Nem tudom, ez tudatos-e, s ha igen, mi indokolja. A bemutatott
három tanulmányból kettőnek ez egyáltalán nem válik a kárára. Az iszlám
szír keresztény gyökereiről és Teilhard evolúciós felfogásáról szóló
tanulmányok kitűnőek - pontosak, összeszedettek, lényegretörőek,
érdekesek. A harmadik, a szabad akaratról szóló tanulmány azonban nagyon
magán viseli a német nyelvű irodalomba való bezártság következményeit.
Ezt a témát, azon a szinten, amin a szerző diszkussziója mozog, az angol
nyelvű filozófiai irodalom csutkára lerágta már a negyvenes és a
hatvanas évek között. Néhol kifejezetten kínos, ahogy a szerző
spanyolviaszként felfedez problémákat, amiket évtizedekkel ezelőtt már
sokkal pontosabban explikáltak, és vagy egy tucat különböző megoldást
javasoltak rájuk az angol nyelvű irodalomban. A szerző egyébként tudja
is, hogy van itt egy hatalmas irodalom, aminek utána kéne néznie, ha
erről a témáról ír - egy helyen hivatkozik valami analitikus filozófiai
antológia német fordítására. Ez a cikk szerintem filozófiai szempontból
kicsit amatőr, feltűnő a kompatibilista szabadságértelmezésekről való
hallomás teljesnek tűnő hiánya (pedig egy változat már Ágostonnál
megjelenik), vagy az, hogy egy Epikurosz által felvetett híres problémát
is egy német szerzőnek tulajdonít, a teológiai problémáknak a
filozófiaiakhoz való kapcsolása kicsit esetleges, sem nem elég világos,
sem nem elég következetes, s ezt szerintem akkor is így érezném, ha nem
ez lenne az egyik kedvenc területem.
Ha elolvasom a többi számot, referálok róluk is. Nagyon jó a lap, nagy
kár lenne érte, ha nem lenne.
Rauschenberger Péter fizikus, filozófus