Bocsánatkérés és magyarázat

Nem kell eltagadni, mit mond a katekizmus, de beszélni kell arról is, hogy az a hatalmas közösség, amelyhez az esetleg érintett tanuló döntése szerint tartozni kíván, a Krisztusban újjászületettek közössége nem ítéli el és nem bélyegzi meg, ha mégoly bűnös is, mert ismerik az értik az evangéliumi tanítást: az vesse rá az első követ, aki közülünk bűntelen.

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Női bíborosokat!

Helen SCHÜNGEL-STRAUMANN svájci teológusnő kezdeményezésére európai és észak-amerikai katolikus hittudósok petíciót írtak alá, melyben arra kérik Ferenc pápát, hogy tegye lehetővé nők aktív részvételét az egyház központi döntéshozatalában. Ennek jeléül nőket is kinevezhetnének bíborosokká.

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Hit- és erkölcstan az iskolában?

Némelyek megkísérelhetik helyreállítani azt a vallást, amely a múltban a hagyomány átadásával terjedt, és amelyet talán még olyan környezetben ismertek meg, ahol megmaradt és menedékre lelt a szekularizáció elől. De ellenőrizniük kellene, hogy vágyukat maga a hit sugallja-e, vagy mindenekelőtt a hagyomány bármely formájához való kötődés és általában a modernitással szemben tanúsított ellenséges magatartásuk.

Tovább a cikkre.     hozzászólások 4 hozzászólás

A jog keletkezése és megalapozása

A törvény keresésének és megtalálásának egész folyamata a béke elvét, de a szellemi nyitottság elvét is követő beszédfolyamat. Bíróként átéltem: a meghallgatás eszméje a legjobb eszköz a jogilag fontos tények és mércék megismeréséhez. Először meghallgatjuk a kérelmezőt, aki bemutatja, hogyan látja ő a tényeket és a jogi szituációt (…). A bíró előtt így kitárul a tényekre vonatkozó tapasztalatok és a jogi gondolati lehetőségek teljes panorámája. Ebben a jogról való beszélésben, a helyes jog e keresésében nyílik meg a jog megtalálásának lehetősége.

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Útban az Edith Stein-bibliográfián keresztül az Edith Stein-kutatáshoz

Szent Terézia Benedikta, Edith Stein neve ma már Magyarországon is jól ismert azoknak az úttörő vállalkozásoknak köszönhetően, amelyek főként a szentté avatáshoz kapcsolódva kívánták Edith Stein szellemiségét a magyarországi szellemi közegben elmélyíteni, másrészt itthon is megindult Stein életpályájának tágabb értelemben vett feltárása, amely nem csak a szűkebb tekintetben vett biográfiai igényeknek kíván eleget tenni, hanem […]

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Ki van bent és ki van kint?

Forrás: „Theologisch-Praktische Quartalschrift” (Katholisch-Theologische Privatuniversität Linz, Bethlehemstraße 20, A–4020 Linz), 161. évf., 2013/1. sz., 20–28. l. Teljes, szöveghű fordítás. A szerző 1956-ban született. Teológus, egyetemi tanár, a Grazi Egyetem Katolikus Teológiai Karán tanít, a Pasztorális Teológiai és Pasztorálszichológiai Intézet vezetője (vö. „Mérleg”, 2007/1. sz., 28. l. és 2008/3. sz., 324. l.).

… a kirekesztő katolicizmus minden formája vétkezik Isten és az emberek ellen. Kizárási stratégiái mélységesen keresztényietlenek. Formális értelemben pedig a katolicizmus ismérvei között jelenlévő kettősséget, egyetemesség és részlegesség feszültségét az egyetemesnek tekintett részleges irányában oldja fel – ami az eretnekségek klasszikus ismertetőjegye.

Tovább a cikkre.     hozzászólások 3 hozzászólás

A „naiv” Bibó István

Bibó István

Bibó Istvánról már életében megszületett az az ítélet, hogy politikai gondolkodóként naiv lenne. Ezt a jelzőt életműve felidézésekor azóta is gyakran halljuk, esetleg ebben a hosszabb formában, a „naiv és utópista” Bibó. Halálának 34. évfordulóján nézzünk szembe ezzel a vélekedéssel: kicsoda az állítólag naiv Bibó?

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Vallás, politika és ami ezeken túl van

A Pussy Riot közelmúltbeli esete, az orosz punkegyüttes performansza a moszkvai székesegyházban, majd az ellene meghozott bírósági ítélet számos olyan kérdést vet fel, amelyekkel napjaink orosz társadalmának szembe kell néznie. A történtek ugyanakkor vallás és politika viszonyának, valamint az ortodox kereszténység politikai dimenziójának általánosabb elemzésére is alkalmat adnak. A vallás és a politika közti kapcsolat vizsgálata […]

Tovább a cikkre.     hozzászólások 1 visszajelzés