Boór János és a Mérleg – változó időkben

Kíváncsisággal teli bizalom a világban felgyülemlő új ismeretek iránt; a gondolkodás és az együttgondolkodás szeretete; adakozó nagylelkűség – mindezek olyan tulajdonságok, amelyek életútján legalább annyira adódnak a célra tartó olvasás szakadatlanul mérlegelő figyelméből, mint amennyire, kétségkívül szerencsésen, meg is előzték azt.

Tovább a cikkre.     hozzászólások 1 visszajelzés

Szétosztott teljesség

„A magamfajta laikusnak itt kellett ráébrednie a teológia mint szaktudomány mibenlétére – valahogy úgy, mint amikor a zenerajongó találkozik a zenetudománnyal, ahol aztán nem a zene gyönyörűségében lesz része. De ezeken a leckéken éppen a Mérleg jóvoltából lehetett átesni.” (Sólyom László)

Tovább a cikkre.     hozzászólások 4 hozzászólás

Új nyelv, új beszédmód, új gondolkodásmód

1987-ben egy akkor jellemző ügy kapcsán kerültem közelebbi kapcsolatba a Mérleggel. A Szerzői Jogvédő Hivatal szerette volna megakadályozni, hogy Endreffy Zoltán közölje egy Ratzinger-fordítását a lapban. Tudomást szerezve az ügyről, a polgári jog egyetemi tanáraként levélben hívtam fel a hivatal figyelmét eljárása jogszerűtlenségére; mire a cikk meg is jelent időben. A Mérleg olvasója azonban évekkel […]

Tovább a cikkre.     hozzászólások 1 visszajelzés

A szabadelvű társadalom politikához képest előzetes erkölcsi alapjairól

„…a politikai nyilvánosságban a naturalisztikus világképek, melyek a tudományos információk spekulatív feldolgozására vezethetők vissza, és lényeges szerepet töltenek be a polgárok etikai önértelmezésében, korántsem élveznek prima facie elsőbbséget a velük vetélkedő világnézeti vagy vallási nézetekkel szemben.” (J. Habermas)
„…ész és hit, ész és vallás szükségszerű kölcsönviszonyáról beszélnék, arról, hogy kölcsönösen tisztulásra és gyógyulásra hivatottak, hogy kölcsönösen szükségük van egymásra, és ezt kölcsönösen el is kell ismerniük.” (J. Ratzinger)

Tovább a cikkre.     hozzászólások 1 visszajelzés

Erőszak és monoteizmus

„A kánon szintjén Izrael vallása egész egyszerűen „monoteista”. Még azok a szövegek is, melyek a politeista koordinátarendszerből származnak, a maguk módján hozzájárulnak az egészet átszövő monoteista mondanivalóhoz. Csak az a kérdés, hogyan viszonyul ez az egyértelműen monoteista írásos kánon az erőszakhoz.”

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Az emberi jogok védelme és a politika

„… két ága van annak a munkának, amelyet az egyházak, keresztény csoportok és elkötelezett keresztény egyének végeznek az emberi jogokért. Az egyik a közvetlen kiállás azokért az emberekért és csoportokért, akiktől intézményesen megtagadják fizikai és társadalmi kibontakozásuk alapvető lehetőségeit, illetve hatalmaskodó állami szervek megnyirbálják azokat. A másik az, hogy számukra egyfajta ügyvédi szerepet töltsünk be a politikai térben, ha a hatalom pillanatnyi megoszlása miatt nincs rá esélyük, hogy maguk adjanak hangot kívánságaiknak. Ez az ügyvédi tevékenység arra irányul, hogy legalább esetenként, kedvező esetben akár szisztematikusan is megváltoztassa a hatalomtól való megfosztottság állapotát alkalmas témák napirendre tűzésével és szolidaritásvállalás segítségével.”

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

A nacionalizmus vallási dimenziója

Az archaikus vallásosság újjászületése a transzcendens Isten gondolatának elutasításával fonódik össze. Amellett, hogy szenvedélyesen síkra száll Isten és a vallás mellett, Istene végül is belső, teljes egészében a néphez kötődő Isten marad. Isten nem transzcendens lény többé, hanem a kollektív népi értelem kifejeződése. A nacionalizmust egy tisztán immanens vallás védelme jellemzi. A kereszténység legalább annyiban befolyásolta az emberek gondolkodását, hogy az archaikus vallásokhoz nem lehet többé egyenes úton visszatérni – a nacionalizmus vallása tisztán immanens vallás marad. Végül is nem egyéb, mint vallásos ateizmus: „kvázi-vallás”.

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

1969/4

A „MÉRLEG” POSTÁJA PONTOS JEGYZETEK A holdraszállás jelentõsége – A katolikus egyház eseményei – A tekintély válsága – A Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár – Tizenhét országból kétszáz művész – A modern képzőművészet – Színmûvészet 1969-ben – Õszi kiállítási napló – Új folyóiratok INTERJÚ BÉJART, M. (L´Art Sacré): A test, a tánc és a lelkiség TÁVLATOK DÖPFNER, […]

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

1969/3

A „MÉRLEG” POSTÁJA PONTOS JEGYZETEK Lehet-e demokratizálni az Egyházat? – Ökumenikus bibliafordítások – A katolikus könyv jövője – Közösségalkotás és részvétel – Vita a papi nőtlenségrõl – A papnevelés mai problémáiról – Erich Kästner 70. születésnapjára – Nemzetközi könyvvásárok – A századik kötet INTERJÚ PIAGET, J. (L´Express): Az intelligencia születése TÁVLATOK GUARDINI, R. (Hochland): Ábrahám DE […]

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

1969/2

A „MÉRLEG” POSTÁJA PONTOS JEGYZETEK A hit rövid foglalatai – Hol imádkozunk holnap? – Transzcendentális fordulat Amerikában – A teológia és irodalom – Beszélgetés Alain Resnais-vel – Mit akarunk a Holdon? – Kiállítások, fesztiválok, kongresszusok INTERJÚ BURGALASSI, S.: Vallásszociológia Itáliában TÁVLATOK LOHFINK, G. (Bibel und Leben): Jézus feltámadása és a történelmi kritika GRANFIELD, P. (Theological […]

Tovább a cikkre.     hozzászólások 1 visszajelzés

1969/1

A „MÉRLEG” POSTÁJA PONTOS JEGYZETEK Krízis? – A „Humanae vitae” – Az első könyv Uppsaláról – Új filozófiai lexikon – A belga teilhardisták – Vitatott új film – Folyóiratainkat lapozgatva INTERJÚ BÜCHEL, W.: A parapszichológia és világképünk TÁVLATOK FESQUET, H. (Le Monde): A római egyház krízise RÖTZER, J. (Theologie der Gegenwart): Természetes fogamzásszabályozás NOONAN, J. […]

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.