1967/2

A „MÉRLEG” POSTÁJA PONTOS JEGYZETEK INTERJÚ KARL RAHNERRAL TANULMÁNYOK L. Mumford (The American Scholar): Elmélkedések az őstörténetről R. Rouquette (Études): Eredeti bűn, poligenizmus és személyes felelősség L. Boros (Theologische Brennpunkte): Új ég és új föld H. Schoeck (Universitas): A szociológia emberképe SZEMLE A zsinat mérleg (R. Laurentin: Bilan du Concile) „Az ötödik evangélium” Négy különös hanglemez […]

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

1967/1

A „MÉRLEG” POSTÁJA PONTOS JEGYZETEK TANULMÁNYOK H. R. Schlette (Diakonia): Mágia és szentség Z. Alszeghy-M. Flick (Gregorianum): Ádám evolucionista szemmel J. Donceel (America): Szent Tamás Amerikában C. F. V. Weizsäcker (Physikertagung): A fizika egysége A. Schillaci (Catholic Mind): Egyház és film SZEMLE „Az evilági város” (A radikális teológia – „Isten halála” után) Mesterek és tanítványok […]

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

1966/4

„… vajon Bultmann mítoszfosztása túl radikális-e vagy túl kevéssé radikális? Túl radikálisnak fogják tekinteni Bultmann felfogását azok a teológusok, akik a bibliai képek világában egyáltalán nem ismernek fel mitikus kifejezésmódot. Igaz, a mitikus kép és a hitigazság határvonaláank kérdése még ma sincs valóban minden pontjában tisztázva, és sok konkrét kérdést kell még megoldani,” (Gotthold Hasenhüttl, Mérleg 1996/4, 260. o.)

Tovább a cikkre.     hozzászólások 1 visszajelzés

1966/3

„…a Genezis szerzője nem azt kívánta leírni: hogyan teremtett az Isten, hanem a teremtés vallási és erkölcsi értelmére akart rámutatni. A dolgok eredetének helyét, idejét és körülményeit a természettudományokra kell bíznunk. A Szentírás mindezek értelmét kutatja, nem pedig a mechanizmusát, következésképp nem áll ellentétben a fejlődéssel.” (Raymond J. Nogar, Mérleg 1966/3, 212. o.)

Tovább a cikkre.     hozzászólások 1 visszajelzés

1966/2

„…még a legegzaktabb tudományban, a matematikában sem mellőzhetünk olyan fogalmakat, melyek belső ellentmondásokat tartalmaznak. Közismert például, hogy a végtelenség fogalma is ellentmondásokhoz vezet, de gyakorlatilag lehetetlen lett volna e fogalom nélkül felépíteni a matematika legfontosabb részét.” (Werner Heisenberg, Mérleg 1966/2, 111. o.)

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

1966/1

„… hogyan alakíthatjuk át az egymásmellett-állást együvétartozássá, összefogássá, mely azonban helyet ad a pluralizmus hallatlan gazdagságának is mint a katolicitás követelményének” (Heinrich Fries, Mérleg 1966/1, 26. o.)

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

1965/4

„…kevés vagy semmi köze sincs a liturgiához a császárságot képviselő templomoknak, a városi templomok és katedrálisok polgári gőgjének, az ellenreformációs barokk égi pompájának vagy a prelátusok és apátok pompaigényének. Mindezt végre átadhatjuk a művészettörténetnek és az idegenforgalomnak. Így lekopik a templomépítészetben minden idegen érdek szolgálata…” (Alfons Leitl, Mérleg 1965/3, 176)

Tovább a cikkre.     hozzászólások 2 hozzászólás

1965/3

„Az ál-messiás maga köré vonz egy sereg lelkileg kiegyensúlyozatlan, a lelki »fertőzés«-re különösen hajlamos embert, akik azonosítják magukat a »vezér«rel és annak fanatikus követői lesznek. Ezek pszichopatológiai értelemben beteg emberek, akik „nyugtalan időkben uralkodnak rajtunk – a nyugodtakban orvosi szakvéleményt adunk róluk« (E Kretschmer)” (Mérleg 1965/3, 210. o.)

Tovább a cikkre.     hozzászólások 3 hozzászólás

1965/2

„Ha terveitekkel és céljaitokkal nem ellenkezik, szépirodalmi, színházi és filmszemlét is kellene adni, és talán ki lehetne térni olyan nagyobb eseményekre is, mint a salzburgi dialógus és a franciaországi polémia a „haladók” és az integristák között…” (A „Mérleg” postájából, 1965/2, 66. o.)

Tovább a cikkre.     hozzászólások 2 hozzászólás

1965/1

„Nem szabad elfelejteni, hogy a fogalmak mindig inadekvát kifejezései a valóságnak és soha nem képesek többre. Mindig a valóságnak csak egy oldalát, egyetlen momentumát villantják fel, de a valóságot soha utól nem érik, mindig kimondatlanul hagynak benne egy egész végtelenséget. (…) Le kell-e azonban mondanunk mindarról, ami bennük kimondatlan maradt?” (J. Trütsch, Mérleg 1965/1, 22. o.)

Tovább a cikkre.     hozzászólások 2 hozzászólás