„…szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy idehaza, magyar egyházunkban és hazánkban ne a gyűlöletnek, félelemnek, hanem a szeretetnek, ne az elzárkózásnak, hanem az együttérzésnek, ne a másiktól való elfordulásnak, hanem a másik arca szemlélésének és az ő elfogadásának tudjunk elsőbbséget adni.”
…ahol eddig az egyház a menekültek oldalára állt, ott mindig nagyon komoly előrelépés történt az ügyükben. Hiszen az egyház és a gyülekezeti vezetők tekintélye még mindig annyira erős, hogy ha ők szerveznek gyűjtést, netán ők hangsúlyozzák helyi döntéshozók felé az állami szerepvállalás szükségességét, az magasabb szintekre is elér, mint az egyszerű civilek hangja.
Valóban érdekes vállalkozásnak látszik egyfajta természetfilozófiai háttér nyomán mind az általános relativitáselmélet, mind pedig a kvantumelmélet egységes értelmezése. Igaza van a szerzőnek, hogy ez ösztönzést adhat arra, hogy a hőn vágyott egyesített elmélet megszülethessen. Hogy mindez a heideggeri keretek feltételezésével keresendő, az a fentiek alapján számomra kérdéses.
Mondjuk együtt szívből: ne legyen család lakhatás nélkül; ne legyenek parasztok föld nélkül; ne legyenek munkások jogok nélkül; ne legyenek emberek szuverenitás nélkül; ne legyenek egyének méltóság nélkül; ne legyenek gyerekek gyermekkor nélkül; ne legyenek fiatalok jövő nélkül; ne legyenek idősek tisztes öregkor nélkül! Folytassátok a küzdelmet, és kérlek titeket, hogy nagyon vigyázzatok Föld Anyánkra.
A jövő kereszténysége olyan tudatra jut, amely többé nem úgy beszél: mi és a többiek, minthogy egy átfogó mi-tudattá fejlődött ama mottó szerint: némelyek közülünk keresztények, némelyek közülünk muszlimok, némelyek közülünk buddhisták.
a kvantumelméletben a bevezetőben említett „ontológiai vonatkoztatási rendszer-váltás” azt jelentené, hogy a mikroszkopikus világ szereplőit elméleti fizikai leírásuk során eleve csakis mint kölcsönható entitásokat tekintenénk és a hipotetikus szabad megfelelőjük létezését egyszerűen elvetnénk. Vagyis olyan elmélet fölállításán kell munkálkodnunk, mely a kvantummezőről mint önálló, vagyis „szabad” fizikai entitásról nem tesz kijelentéseket, hanem csakis mint kölcsönható, tehát „megfigyelt” fizikai entitásról.
„Írásod rengeteget jelent számomra: a legjelentősebb 20. századi filozófusok egyike vagy, személyesen élted át és ültetted át fogalmi nyelvre a század tragikus tapasztalatait.”
2015. június 25-én 85 éves korában Kaliforniában elhunyt Bejczy Antal professzor, fizikus, a marsjáró robot egyik alkotója, a „Mérleg” barátja és egykori kiadója.
„Óscar Romero nem a hit vagy az egyház mártírja, hanem Isten Országának vértanúja. Márpedig Isten Országa nagyobb az egyháznál és nem azonosítható vele.”
’56 után sok nyugati, aki a térképen nem is nagyon tudta betájolni Magyarországot, érvelhetett volna azzal: mi közük a magyarokhoz? Vívják meg a saját harcukat. Mégsem tették, sőt, honfitársaink segítéségre siettek.
Ki merné azt állítani, hogy Romero érsek és a jezsuita tanárok szegényekért a 89-es egyetemi gyilkosság során vállalt vértanúsága a KGB hajdani kezdeményezésének lett volna a gyümölcse?
Nincs visszajelzés.