1965: emigráns magyar katolikusok, a Pax Romana–KMEM (Katolikus Magyar Egyetemi Mozgalom, amely később a Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom nevet vette fel) tagjai a II. Vatikáni Zsinat utolsó évében Münchenben megalapítják a Mérleg – folyóiratok és könyvek szemléje című periodikumot. A „zakózsebre” tervezett folyóirat a bécsi Herder Kiadó gondozásában jelenik meg, az első szám 1965. áprilisában. Az alapításról részletesebben »
1968–2004: a Mérlegért Boór János tudományfilozófus, a müncheni Filozófiai Főiskola előadó tanára felel. Neve (1987-ig mint szerkesztőé) az 1981/4. számtól kezdve jelenik meg a lapban. 1988-tól az impresszum szerint is ő a főszerkesztő. Főmunkatársak: Szabó Ferenc SJ (Rómában élő teológus, irodalmár, a Vatikáni Rádió magyar tagozatának vezetője) és Weissmahr Béla SJ (filozófus, a müncheni Filozófiai Főskola tanára) jezsuita szerzetesek.
1969-től a Mérleg hivatalosan a Magyar Postán keresztül is megrendelhető.
1988-tól a lap tulajdonosa az Osztrák Püspöki Kar Magyarországot támogató lelkipásztori segélyszervezete (Bécs, Pázmáneum).
1989-2005: a főmunkatársak között találjuk Endreffy Zoltán filozófust is (Budapest), aki halálig jelentős részt vállal az egyes lapszámok előkészítéséből. Szerkesztőségi titkár: Kalniczky Imre (Bécs).
1990: az addig Ausztriában nyomtatott folyóiratot a budapesti Franklin Nyomda állítja elő.
1991: a Münchenben (a KUPA – Katholisch-Ungarische Presse-Arbeitsgemeinschaft, az addigi, Németországban közhasznúnak elismert hordozó egyesület székhelyén) szerkesztett szemle terjesztése már Budapestről történik , laptulajdonosa a Mérleg Egyesület.
1994-től Szabó Ferenc SJ, az 1991-ben indult
Távlatok főszerkesztője már nem főmunkatársa a lapnak.
1996-tól részben a szerkesztőség is Budapestre települ át, nyugat-európai bázisa a müncheni szerkesztőség (Deutschland-Redaktion) marad.
1997–2004: főmunkatársként – mint olvasószerkesztő és a magyarországi munkálatok felelőse – vesz részt a Mérleg készítésében Harmathné Szilágyi Anna (Budapest), a Corvina Kiadó művészeti szerkesztője.
1998-ban a harmadik számtól Mártonffy Marcell irodalomtörténésszel, a negyediktől Katus László történésszel és Dömötörfi Tibor korrektorral bővül a budapesti főmunkatársak köre.
1999-től a Mérleget jegyzik: Boór János (főszerkesztő), a München közelében élő
Balogh Vilmos Szilárd matematika-fizika szakos gimnáziumi tanár, egyetemi oktató, Dömötörfi Tibor, Endreffy Zoltán, Harmathné Szilágyi Anna, Katus László, Mártonffy Marcell és Weissmahr Béla SJ.
2002. november 22-én Boór János a Magyar Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetésben részesül.
2003. március 15-én a Mérleg Szabad Sajtó Díjban részesül „a keresztény eszmeáramlatokról és a hitéletről szóló, tolerancián alapuló tájékoztatásért”. A díjat a Pilvax Kávéházban Endreffy Zoltán veszi át.
2004: a harmadik számtól a lap főszerkesztője Mártonffy Marcell. Négy évtizednyi szolgálata után a Münchenben élő Boór János továbbra is a Mérleg főmunkatársa.
2006 januárjától csatlakozik a szerkesztőséghez Petrás Éva történész. A
2006/1 -es számtól megújul a Mérleg külseje. Az arculattervező:
Schmal Károly festőművész, grafikus.
2008. március 15-én Boór János filozófus, volt főszerkesztő a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesül.
Beszélgetés Boór Jánossal, a Mérleg alapító szerkesztőjével, évtizedeken át főszerkesztőjével (részlet)
„1965-ben nyugati magyar értelmiségiekkel, akik mind a Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalomban, a Pax Romana, a Katolikus Nemzetközi Értelmiségi Mozgalom magyar tagszövetségben dolgoztak, együtt lelkesedtem a II. Vatikáni Zsinatért, mert ebben komoly esélyt láttunk a katolicizmus megújulására. Úgy gondoltuk, hogy egy filozófiai, teológiai és kulturális tallózó folyóiratot alapítva a zsinati teológia és más tudományok fejleményeit közvetítve, mindennemű politizálás, legfőképpen emigráns politizálás kerülésével szellemi távlatokat nyithatunk a hazai magyar értelmiség előtt és előmozdíthatjuk az akkor még elég szűk marxista-leninista ideológia kényszerű zártságából való kiszabadulását. A bécsi Herder Kiadót és különböző egyházi valamint világi támogatókat sikerült megnyernünk a tervnek. A felvidéki származású András Károlyban, a Szabad Európa Rádió magyar osztályvezető-helyettesében rendkívül tapasztalt főszerkesztőt is találtunk.
Így 1965-ben a Herder gondozásában megindulhatott Mérleg néven könyv- és lapszemlénk, amely tudtommal az első magyar tallózó folyóirat volt nyomtatott formában. Azért fogalmazok így, mert a magyar jezsuiták a világháború után a vezető katolikusok számára sokszorosítva kiadtak egy nyugati lapszemlét „Élet a betűk mögött” címmel. Ezt én már gimnazistaként jól ismertem, és példaképnek tekintettem. Én voltam kezdettől fogva a szerkesztőség titkára és ügyvezetője (az impresszumban 1987/4. számunkig „Strohmann”-ként mint felelős szerkesztő Bálint Palkó László osztrák állampolgár neve volt feltüntetve), 1968-tól 2004-ig pedig a folyóirat főszerkesztője, majd főmunkatársa. A Mérleg alapításában, ha jól emlékszem, András Károly mellett a következő barátaim játszották a főszerepet: András Károlyné Mária művészettörténész; Ádám György németországi katolikus főlelkész, Bárdossy Endre egyetemista, Bejczy Antal fizikus, Csabuda-Kalniczky György újságíró, Fábián Károly pap-újságíró; Morel Gyula SJ szociológus, Pfitzner Rudolf pszichoanalitikus, Szabó Ferenc SJ teológus-rádiószerkesztő, Szabó János közgazdász és Targonszki György matematikaprofesszor. Az utóbbi években a stafétabotot a fiatalabb Mártonffy Marcell teológus és irodalomtörténész kezébe adtam át.
Jó ideig nem tudtuk, hogy a magyar államhatalom beengedi-e az országba a kezdetben postán ajándékba küldött folyóiratunkat. Az első köszönőlevelet a kecskeméti Városi Könyvtártól kaptuk nagy örömünkre, és ezt követte az évtizedek folyamán sok ezer olvasói levél, visszajelzés, kedvező sajtóvisszhang és számos sajnálatos, szükségtelen plágium. Nemcsak a főpapok és a papság, valamint a világi értelmiség értékelte folyóiratunkat, hanem a nem hívő értelmiség is, amellyel a Zsinat szellemében párbeszédbe akartunk lépni.”
Az interjú teljes szövegéhez » történet