A Jézus Krisztus életformájához igazodó keresztény felismeri, hogy sem a vallás, sem a meditáció, hanem csakis a felebarát és az ellenség szeretete jelenti Krisztus követését. Mindenki, aki akarja, bátran folyamodhat a valláshoz és a meditációhoz, ha segítenek neki, hogy szabad, szuverén és szolidáris életet éljen.
Miért ne vallásilag, az ellenségszeretet a parancsában, s miért inkább az ész révén alapozzuk meg az etikát? – kérdi egy katolikus teológus.
Az etikai normák hitből való levezetése különösen vallásos dolognak számít. Ezzel azonban, Peter Knauer megítélése szerint, rossz szolgálatot teszünk a keresztény üzenetnek. Az etikai normákat az ész segítségével kell megalapozni. A hit jelentősége abban áll, hogy megszabadítja az embert az önmagáért érzett szorongás hatalmából, amely minden embertelenség gyökerénél kitapintható.
1 visszajelzés