Erősödő szélsőségek

Az egész világ radikalizálódik. Az iszlám szélsőségekhez hasonlóan a keresztény értékekre oly gyakran hivatkozó hazai szélsőjobb, amelyet valójában kereszténynek nevezni aligha lehetne, szintén kiszabadult a palackból. Kérdés, hogy amikor szélsőséges nézetek válnak normálissá, mi a feladata az európai és a hazai kereszténységnek? Azt kell-e követni, ami a látszólag középen van: a (szalon)rasszista, konformista középosztálybeliséget? Vagy képviselhetnénk egy egészen más típusú szélsőséget is?

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

A világgal együtt, nem a világgal szemben

„Az egyháznak úgy kell beszélnie az igazságról, hogy közben tudja: az igazságnak senki sem birtokosa. Mindannyian keresők vagyunk. A katolikus egyházban vannak kötelező tanbeli döntések: kísérletek az igazság leírására egy adott történelmi pillanatban. De Karl Rahner felismerése is megfontolandó: minden igazság hamisnak bizonyulhat, már a kihirdetése utáni percben.”

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

A tántoríthatatlanság kísértete

„A saját vallási gyökerek tisztának, jónak és Istentől valónak számítanak, a különféle rosszak, a gonosz erői ellenben kívülről jönnek, kintről importálják őket. A saját igazság mindenkire nézve kötelező, legyen szó az egyén üdvösségéről vagy a világ megváltásáról.” Az énképe szerint hibátlanul vallásos fundamentalista ennyiben a psziché nagyon is emberi biztonságvágyának terméke – az Isten előbb- és feljebbvalóságának hitét és teremtő cselekvésének emlékezetét hordozó, teológiailag releváns vallási hagyományhoz kevés köze van.

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Vallásszabadság a viták kereszttüzében

A fundamentalista felfogásban a tradicionalista gesztus uralmi igénnyel kapcsolódik össze: hatalmat kell gyakorolni vallási eszközökkel a versengő vallási vagy világnézeti értelmezések hamisként vagy illegitimként való elutasítása érdekében. Ez az igény (annak a vallási közösségnek a tekintetében is, amelyhez az adott fundamentalista csoportosulás tartozik, vagy amellyel kapcsolatban áll) politikai igény.

Tovább a cikkre.     hozzászólások 2 hozzászólás

Kiengesztelődés a fundamentalizmussal?

…a zsinat utáni római megnyilatkozások szelektív módon hivatkoznak a zsinati dokumentumokra. A Gaudium et spes kezdetű lelkipásztori konstitúciót úgyszólván sohasem idézik, miközben gyakran emlegetik az egyházról szóló, Lumen gentium kezdetű konstitúció második részének azokat a kijelentéseit, amely az egyház hierarchikus szerkezetét és a hívőkre nézve kötelező engedelmességet hangsúlyozzák.

Tovább a cikkre.     hozzászólások 3 hozzászólás