Árulkodó izgatottság

…az a gyanú körvonalazódik bennem, főleg a reformáció és az újkori szabadsággondolat összekapcsolódását illető kritika kapcsán, hogy egyeseknek még mindig nehezére esik belsőleg is elfogadni a modern életvezetés alapelvét, a szabadságot.

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Európa – avagy mi marad meg a kereszténységből?

„…a keresztényeknek, mondja Taylor, hálásnak kellene, sőt kell lenniük a felvilágosodás valláskritikájáért, hiszen először a kereszténység történetét is végigkísérő erőszak elítélése nyomán vált lehetővé, hogy az egyház kényszerítő intézményből (»nulla salus extra ecclesiam«; nincs üdvösség az egyházon kívül) szabad emberek hívő közösségévé változzék.”

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Vallásszabadság a viták kereszttüzében

A fundamentalista felfogásban a tradicionalista gesztus uralmi igénnyel kapcsolódik össze: hatalmat kell gyakorolni vallási eszközökkel a versengő vallási vagy világnézeti értelmezések hamisként vagy illegitimként való elutasítása érdekében. Ez az igény (annak a vallási közösségnek a tekintetében is, amelyhez az adott fundamentalista csoportosulás tartozik, vagy amellyel kapcsolatban áll) politikai igény.

Tovább a cikkre.     hozzászólások 2 hozzászólás

Ki van bent és ki van kint?

Forrás: „Theologisch-Praktische Quartalschrift” (Katholisch-Theologische Privatuniversität Linz, Bethlehemstraße 20, A–4020 Linz), 161. évf., 2013/1. sz., 20–28. l. Teljes, szöveghű fordítás. A szerző 1956-ban született. Teológus, egyetemi tanár, a Grazi Egyetem Katolikus Teológiai Karán tanít, a Pasztorális Teológiai és Pasztorálszichológiai Intézet vezetője (vö. „Mérleg”, 2007/1. sz., 28. l. és 2008/3. sz., 324. l.).

… a kirekesztő katolicizmus minden formája vétkezik Isten és az emberek ellen. Kizárási stratégiái mélységesen keresztényietlenek. Formális értelemben pedig a katolicizmus ismérvei között jelenlévő kettősséget, egyetemesség és részlegesség feszültségét az egyetemesnek tekintett részleges irányában oldja fel – ami az eretnekségek klasszikus ismertetőjegye.

Tovább a cikkre.     hozzászólások 3 hozzászólás

Az egyháztörténet-írás felelősségéről

„… az is az egyháztörténész felelőssége, hogy leleplezze a csak vélten örök igazságokat, s hogy kritikusan közbeszóljon, ha az a veszély fenyeget, hogy a tanítóhivatal és a rendszeres teológia hagyja beszűkíteni látókörét a történeti valóság által alá nem támasztott megfontolásoktól.”

Tovább a cikkre.     hozzászólások 4 hozzászólás