A szekértáborból, amelyben Róma egyháza a francia forradalom óta elbarikádozta magát, és ahonnan elítélő szózatokat küldött a külvilág felé, a zsinati atyák többezer oldalnyi dokumentumon, tervezeten és módosító javaslaton keresztül találtak vissza az emberekhez és érkeztek el a modern kor kérdéseihez.
Hans Küng küzdelmeinek lényeges szerepe volt abban, hogy napjainkra a vatikáni tekintélyelvűséget már komoly eséllyel ellenpontozza a Ferenc pápa által is szorgalmazott szinódusi megújulás.
Minél inkább szakralizálják az egyházi cselekvést – és így kivonják a megvitathatóság hatálya alól –, annál kevésbé valószínű, hogy a hívők képesek lesznek elfogadni az egyházi döntéseket.
A németországi katolikus egyház Szinodális Útja mind a tárgyalt témák szempontjából, mind pedig folyamatát tekintve az egyetemes egyház nagy jelentőségű eseménye. A hatalommal való visszaélés és a szexualizált erőszak botrányára adott válasz, amely figyelembe veszi és megvizsgálja a visszaélést elősegítő és lehetővé tevő mögöttes kulturális és strukturális tényezőket. A papság hatalmához és nemiségéhez, életéhez és önértelmezéséhez, valamint a nők egyházi szerepvállalásához való viszony ugyanúgy az egyház megújulásának központi – ezért a jövőben immár megkerülhetetlen – kérdése, mint az egyházi nézetegyeztetés és határozathozatal mindenki részvételén alapuló és átlátható formája. A tanulmány a világméretű kihívások és az egyház, illetve a társadalom egységét fenyegető, növekvő mértékű megosztottság tágabb összefüggésén belül tárgyalja a szinodalitás kérdését.
A spirituális megújulás igénye nem áll ellentétben a szerkezeti reformmal. Ellenkezőleg: a lelki megújulás lehetővé teszi a strukturális kérdések felvetését, nem pedig helyettesíti azokat.
„…az egyház hálás lehet a kritikus nyilvánosságnak, amelynek hangja elősegítette annak felismerését, hogy a hatalommal való visszaélés – amiként a visszaélés elkendőzése is – ellentmond a jogrend és az igazságosság keresztény és társadalmi értékeinek és normáinak, s nem legitimálható sem egyházjogi, sem teológiai, sem spirituális megfontolásból.”
“A katolikus egyház döntési struktúrájának megváltoztatása – e hierarchikus rendszernek a közös döntéshozatalt lehetővé tevő átalakítása a konszenzus kívánalma jegyében – az eddigi egyházi tanítás korrekcióját jelentené, s éles vitákat váltana ki. Ám az egyház hajnalán egyszer már előállt egy éppen ilyen helyzet.”
Nincs visszajelzés.