Csak akkor kerülhet sor igazi eszmecserére, ha egyaránt lemondunk a másság előzetes konstrukcióról és az egységmodellekről. Csak így válna szabaddá az út a két vallásban kitapintható különböző vallásfelfogások megvitatása előtt.
Tovább a cikkre. Nincs visszajelzés.
A korai kereszténység a zsidó vallás része. A zsidó vallástörténet nélkül érthetetlen és érthetetlen is marad a korai kereszténység kialakulása.
Tovább a cikkre. Nincs visszajelzés.
A történeti Jézusnak ebben az összefüggésben teológiai jelentősége van, amennyiben a zsidó kontextusba visszahelyezve látható inkább a szenvedést a büntetéstől elkülönítő és a messianizmus előtt a nemzeti határokat lebontó, egyre inkább az univerzalizmust hirdető etikai monoteizmus képviselőjének, mint az ember bűnös állapotára fixálódó Isten fogalma hirdetőjének.
Tovább a cikkre. Nincs visszajelzés.
„…a végső igazságok mindig végleges megoldásokhoz – végső megoldásokhoz – vezetnek, s így olyan »igazságok«, amelyeknek íze a véré, a gázé, a tűzé. A párbeszéd arra tanított, hogy ne adjam meg magam azoknak az ideológusoknak és prédikátoroknak, akik feketére és fehérre, jóra és rosszra, hívőre és hitetlenre, idegenre és barátra, az »azok ott« és a »mi itt« csoportjaira osztják az embereket, s ezzel az ördögtől veszik el a munkát.” (Christoph Münz)
Tovább a cikkre. 2 hozzászólás
Mi, katolikusok, köszönjük Schweitzer Józsefnek, hogy köztünk élt és tanított!
Tovább a cikkre. 12 hozzászólás
Az alábbi írás az „Emlékezzünk, Megfontolások a Soáról” címmel 1998-ban megjelent vatikáni dokumentum eredeti tervezete. A Német Püspöki Kar intézményeinek keretében működő, a zsidóság és kereszténység közös kérdéseit tanulmányozó munkacsoport tagjainak részvételével készült el 1994-ben, végleges formáját 1995. június 30-án hagyták jóvá. Róma végül nem fogadta el a német teológusközösség előterjesztését, s a katolikus egyház hivatalos megemlékezése gyanánt egy másik, jóval kevésbé tartalmas dokumentumot adott közre.
Tovább a cikkre. 1 visszajelzés
A kereszténység aránylag korán felismerte, hogy Jézus kora, bőrszíne, illetve körülmetélése csupán történelmi körülmény, és mint ilyen az isteni képmásnak nem lényeges alkotórésze. Azzal az elképzeléssel viszont már nehezebben tudtak megbirkózni, mely szerint e tekintetben a nem lényegesebb eltérés, mint az életkor, tehát a nők tökéletlenebbül felelnek meg az isteni képmásnak, mint a férfiak.
Tovább a cikkre. Nincs visszajelzés.