A katolikus esztétika, amelynek középpontja és betetőződése a római Szent Péter bazilika, a pápasírokban is kifejeződik. A Szent Péter sírja köré épített Kelemen-kápolna, amely a 17. század elején kapta meg jelenlegi formáját, e pompa kibontakozásának tanúbizonysága. Úgy látszik, épp a sírok és a rájuk épülő templomok és kápolnák hivatottak tudósítani a Menny pompájáról, fenségéről és szépségéről. VI. Pál pápa síremléke a maga túllicitálhatatlan egyszerűségével radikális jelkép az örök katolikus egyház évszázadait kifejező sok szép műemlék között.
Tovább a cikkre. 
Nincs visszajelzés.
Ferenc pápáról napjainkban világszerte sok könyv jelenik meg, főleg francia nyelvterületen. Ferenc pápa teljesen új hangot üt meg a különböző megnyilvánulásaiban. Üzeneteiben mély teológiát kapcsol össze szívhez szóló nagy egyszerűséggel a hétköznapi élet valóságában. A fenti kis kötet jó példája ennek. Köztudomású, hogy a pápa továbbra is a Vatikán vendégházában, a Szent Márta Házban lakik […]
Tovább a cikkre. Nincs visszajelzés.
„Már nem felelt meg nekem semmiféle szervezett vallás a maga meghatározott rítusaival és szokásaival. Vallásommá az a »halk és szelíd hang« vált, amit, ha figyelünk rá, meghallunk, miként azt Illés próféta tette (1Kir 19,12). Ez a hang a létező Istené, embereken át és bennük hat, ő állt életem összes gondviselésszerű véletlene mögött… 1970. október 7-én mindössze annyi történt, hogy egyszerűen »rendeztem« viszonyomat a külvilággal. Ezen a napon beléptem a londoni Liberális Zsidó Zsinagóga tagjai közé.”
Tovább a cikkre. Nincs visszajelzés.
„A szerző korunk emberei kezébe ad olvasmányos kötetet, rossz értelemben vett hagiográfia helyett történelmi pragmatizmussal, minden szépítés nélkül mutatva be az alapítót és a születő jezsuita rendet, a konfliktusokkal és a nehézségekkel együtt.”
Tovább a cikkre. Nincs visszajelzés.
„Szinte eláll az ember lélegzete, amikor a könyv 330. oldalánál rájön arra, hogy a kolostor zilált viszonyaiért leginkább felelős apátnő-helyettes cinkostársa, a Páter Peters néven ismert »gyóntatóatya« nem más, mint a jezsuita Joseph Kleutgen, IX. Piusz pápa házi teológusa és a neoskolasztika élharcosa…”
Tovább a cikkre. 1 visszajelzés
„A nagy összeütközést” a főszereplőknek az adott helyzetben determinált tevékenysége és személyisége mintegy előrevetíti, nem tévén lehetővé más végkifejletet, mint a predestinált vég beteljesülését. A klasszikus tragédiák szerkezetére való visszatérő hivatkozás, mint értelmezési segédkoncepció valóban kínálkozó modell, ha a Demokrata Néppárt 1945 utáni politikai küzdelmeire gondolunk.
Tovább a cikkre. Nincs visszajelzés.
Örülhetünk, hogy ezek a nemzetek és népek azután visszatértek az emberiség nagyságának forrásához, az alapvető emberi értékekhez, amelyeket kezdetben kereszténydemokrata, szociáldemokrata vagy liberális árnyalatokban fejeztek ki. Szerencsére a társadalmak és az emberek nem egyformán élik meg ugyanazokat az értékeket, és egy demokratikus társadalomban a hangsúlyok eltérhetnek, sőt, el is kell térniük.
Tovább a cikkre. Nincs visszajelzés.
R. Scott Appleby „szent ambivalencia” fogalma alapján és a medjugorjei Mária-szobornak a boszniai háború idején, 1992–95 között betöltött szerepét vizsgálva arra a kérdésre keresünk választ, hogy hogyan állítható egy békét hirdető vallási jelkép az erőszak és a háború szolgálatába. A háború alatt a horvát nacionalista ideológia Mária békéjét az erőszak hermeneutikáján keresztül értelmezte. Eszerint a béke helyreállításához szükség van az erőszakra – csakhogy a „béke” itt politikai, vallási és kulturális egyneműséget jelent.
Tovább a cikkre. Nincs visszajelzés.
