„A szabadság kedvesebb Isten előtt, mint az engedelmesség”

„…az egyházvezetésnek is az volna az érdeke, hogy demokratikus döntési mechanizmusokat vezessen be az egyházban.”
„…az egyházvezetésnek is az volna az érdeke, hogy demokratikus döntési mechanizmusokat vezessen be az egyházban.”
Romero érsekhez hasonlóan a két nő és a hat jezsuita is feltámadt a salvadori népben. Ott élnek a szegények szívében, akiknek emberi méltósága mellett papként, tudósként, keresztényként elkötelezték magukat.
Megrettent és begyepesedett főpapok lélektani indítékaira hivatkozni itt nem elegendő – nem erről van szó ugyanis. Hanem mélyre bevésődött, tanítóhivatali jóváhagyással művelt, s végül zsákutcába jutott önigazolásról. Ferenc pápa szavai az egyházi önközpontúságról azokra a megkérgesedett teológiai nézetekre is vonatkoznak, amelyekhez Róma változatlanul ragaszkodik.
…nem demonstrálható a házasság felbonthatatlansága azzal, hogy olyan emberektől, akiknek zátonyra futott a házasságuk, akiket feloldozási lehetőség nélkül szigorúan hozzákötünk e házasság jogi következményeihez, akiknek így nem szabad új házassági kapcsolatba lépniük, s akiket egyébként rendhagyó helyzetben lévőknek nyilvánítunk, megtagadjuk az áldozás lehetőségét.
Milyen értelemben beszélhetünk Európa keresztény gyökereiről? Van-e értelme egyáltalán a „gyökerek” emlegetésének? Vagy érdemesebb a (keresztény) társadalmi szolidaritás cselekvő aspektusára helyezni a hangsúlyt?