A Mérleg története

Kronológia

—

1965: emigráns magyar katolikusok, a Pax Romana–KMEM (Katolikus Magyar Egyetemi Mozgalom, amely később a Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom nevet vette fel) tagjai a II. Vatikáni Zsinat utolsó évében Münchenben megalapítják a Mérleg – folyóiratok és könyvek szemléje című periodikumot. A „zakózsebre” tervezett folyóirat a bécsi Herder Kiadó gondozásában jelenik meg, az első szám 1965. áprilisában. (Az alapításról részletesebben lásd a kronológia után következő beszélgetést.)

1968–2004: a Mérlegért Boór János tudományfilozófus, a müncheni Filozófiai Főiskola előadó tanára felel. Neve (1987-ig mint szerkesztőé) az 1981/4. számtól kezdve jelenik meg a lapban. 1988-tól az impresszum szerint is ő a főszerkesztő. Főmunkatársak: Szabó Ferenc SJ (Rómában élő teológus, irodalmár, a Vatikáni Rádió magyar tagozatának vezetője) és Weissmahr Béla SJ (filozófus, a müncheni Filozófiai Főskola tanára) jezsuita szerzetesek.
1969-től a Mérleg hivatalosan a Magyar Postán keresztül is megrendelhető.
1988-tól a lap tulajdonosa az Osztrák Püspöki Kar Magyarországot támogató lelkipásztori segélyszervezete (Bécs, Pázmáneum).
1989-2005: a főmunkatársak között találjuk Endreffy Zoltán filozófust is (Budapest), aki halálig jelentős részt vállal az egyes lapszámok előkészítéséből. Szerkesztőségi titkár: Kalniczky Imre (Bécs).
1990: az addig Ausztriában nyomtatott folyóiratot a budapesti Franklin Nyomda állítja elő.
1991: a Münchenben (a KUPA – Katholisch-Ungarische Presse-Arbeitsgemeinschaft, az addigi, Németországban közhasznúnak elismert hordozó egyesület székhelyén) szerkesztett szemle terjesztése már Budapestről történik , laptulajdonosa a Mérleg Egyesület.
1994-től Szabó Ferenc SJ, az 1991-ben indult Távlatok főszerkesztője már nem főmunkatársa a lapnak.
1996-tól részben a szerkesztőség is Budapestre települ át, nyugat-európai bázisa a müncheni szerkesztőség (Deutschland-Redaktion) marad.
1997–2004: főmunkatársként – mint olvasószerkesztő és a magyarországi munkálatok felelőse – vesz részt a Mérlegkészítésében Harmathné Szilágyi Anna (Budapest), a Corvina Kiadó művészeti szerkesztője.
1998-ban a harmadik számtól Mártonffy Marcell irodalomtörténésszel, a negyediktől Katus László történésszel és Dömötörfi Tibor korrektorral bővül a budapesti főmunkatársak köre.
1999-től a Mérleget jegyzik: Boór János (főszerkesztő), a München közelében élő Balogh Vilmos Szilárd matematika-fizika szakos gimnáziumi tanár, egyetemi oktató, Dömötörfi Tibor, Endreffy Zoltán, Harmathné Szilágyi Anna, Katus László, Mártonffy Marcell és Weissmahr Béla SJ.
2002. november 22-én Boór János a Magyar Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetésben részesül.
2003. március 15-én a Mérleg Szabad Sajtó Díjban részesül „a keresztény eszmeáramlatokról és a hitéletről szóló, tolerancián alapuló tájékoztatásért”. A díjat a Pilvax Kávéházban Endreffy Zoltán veszi át.
2004: a harmadik számtól a lap főszerkesztője Mártonffy Marcell. Négy évtizednyi szolgálata után a Münchenben élő Boór János továbbra is a Mérleg főmunkatársa.
2005: tragikus hirtelenséggel meghal a Mérleg két hűséges filozófus-munkatársa: február 23-án Endreffy Zoltán, április 28-án Weissmahr Béla SJ.
2006 januárjától csatlakozik a szerkesztőséghez Petrás Éva történész. A 2006/1-es számtól megújul a Mérleg külseje. Az arculattervező: Schmal Károly festőművész, grafikus.
2008. március 15-én Boór János filozófus, volt főszerkesztő a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesül.

Boór Jánossal, a mérleg alapító főmunkatársával hosszú beszélgetés olvasható itt »

12345

4 csillag az 5-ből. 2 ajánlás alapján

Ajánlott cikkek: