2009/1–2 teljes szám

Számos olyan vallási gyülekezet és közösség, amely ellenáll a dogmatizmusnak és nem alkalmaz lelkiismereti kényszert, épségben megőrizte az elhibázott élet s az eltorzult életösszefüggések érzékelésének és kifejezésének lehetőségeit. Ezeknek ott a helyük a nyilvános diskurzusban. Mindazonáltal számításba kell venni azt is, hogy a vallásos értelmezés monopóliumának igényével szemben továbbra nézetkülönbség áll is fenn hívők és nem hívők között. E nézetkülönbséget egy liberális politikai kultúra és a demokratikus állam keretei között, kommunikatív és diszkurzív úton kell kihordani. (Edmund Arens, Mérleg 2009/1–2, 111–112. o.)

Tovább a cikkre.     hozzászólások 1 visszajelzés

2008/4

Az igazság nem mozdíthatatlan tény, hanem viszonyfogalom. Közvetítője a felebarát, az ő szenvedésének emlékezete és csillapítása. A traumatikus emlékek visszanyerésének munkája, melyet akkor végzünk el, ha ismételten visszaemlékezünk a szenvedésre és saját, számtalanszor elmulasztott felelősségünkre, a „veszélyes emlékezet” általi jóvátétel magját is tartalmazza. És ez ellenáll a konformizmus rendszeres kísértéseinek. A valóságelvhez hozzátartozik az emlékezés és a reménység. (Paulo Suess, Mérleg 2008/4, 454. o.)

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

„Kreácionizmus” és „értelmes tervezettség”

… nem lehet tudni, milyen értelemben támaszt ez az ideológia igényt tudományosságra. A modern szentírástudomány alapján – mint láttuk – nem. A természet- vagy a történettudomány alapján még kevésbé. Marad egy meggondolás, amely kizárólag belső használatra alkalmas, miszerint a darwini elmélettel szemben, amely állítólag tele van biológiai tévedésekkel és genetikai hiányosságokkal, egy természetfeletti tudásnak kell érvényre jutnia, amely persze csak tévedhetetlen lehet. Így jutnak el kreácionista érvelők az „értelmes tervezettség” posztulátumához.

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

2008/3

A pátriárka óva int attól, hogy megtagadjunk egy sarkalatos erényt, az okosságot, hiszen ez minden erkölcs mércéje. Úgy látja, szakadék tátong az egyház hivatalos tanítása és a keresztény házaspárok túlnyomó többségének azzal ellentétes gyakorlata között. Léger-vel és Suenensszel együtt sajnálja, hogy a hívők konfliktusra kényszerülnek az egyház törvényével és nem élhetnek a szentségekkel. A hallgatóság megtapsolja Maximoszt, de a vita befejeztével a pápa magához ragadja a döntést. (Negyven éves a „Humanae Vitae” – Mérleg 2008/3)

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Negyven éves a „Humanae vitae”

Létezett katolikus ‘68 is, a szabadság jegyében. Ezért kezdtem teológiát tanulni a II. Vatikáni Zsinat után – hiszen átélhettem a testvériséget. Az új szituáció sokakat megrémített, többek közt egy Wojtiła nevű urat is, aki tagja volt a tabletta sorsáról tárgyaló, VI. Pál-féle bizottságnak.

Tovább a cikkre.     hozzászólások 1 visszajelzés

Jézus és Isten országa

Ami a szegényeket és az áldozatokat illeti: esetükben az értelem talán ésszerűbbnek tartja a részrehajlást. Akárhogy is: Isten ilyen. Joachim Jeremias úgy gondolta, hogy Isten országának lényegi jellemzője „a szegényeknek felajánlott üdvösség”, s hogy „a királyi uralom egyedül a szegényeké”.

Tovább a cikkre.     hozzászólások 1 visszajelzés

„…a felszabadító igazság szolgája szeretnék lenni”

Úgy gondoltuk, hogy egy filozófiai, teológiai és kulturális tallózó folyóiratot alapítva a zsinati teológia és más tudományok fejleményeit közvetítve, mindennemű politizálás, legfőképpen emigráns politizálás kerülésével, szellemi távlatokat nyithatunk a hazai magyar értelmiség előtt és előmozdíthatjuk az akkor még elég szűk marxista-leninista ideológia kényszerű zártságából való kiszabadulását.

Tovább a cikkre.     hozzászólások 1 visszajelzés

Boór János könyvébe

Amit keleten nem tettek bele a serpenyőbe, azt nyugaton te beletetted, hogy szellemi-lelki egyenesúlyunk helyrebillenjen, megmaradjon. Ez nagy szolgálat volt és talán ma is ugyanolyan időszerű, mint akkoron.

Tovább a cikkre.     hozzászólások 1 visszajelzés

Boór János és a Mérleg – változó időkben

Kíváncsisággal teli bizalom a világban felgyülemlő új ismeretek iránt; a gondolkodás és az együttgondolkodás szeretete; adakozó nagylelkűség – mindezek olyan tulajdonságok, amelyek életútján legalább annyira adódnak a célra tartó olvasás szakadatlanul mérlegelő figyelméből, mint amennyire, kétségkívül szerencsésen, meg is előzték azt.

Tovább a cikkre.     hozzászólások 1 visszajelzés

Szétosztott teljesség

„A magamfajta laikusnak itt kellett ráébrednie a teológia mint szaktudomány mibenlétére – valahogy úgy, mint amikor a zenerajongó találkozik a zenetudománnyal, ahol aztán nem a zene gyönyörűségében lesz része. De ezeken a leckéken éppen a Mérleg jóvoltából lehetett átesni.” (Sólyom László)

Tovább a cikkre.     hozzászólások 4 hozzászólás