„… vajon Bultmann mítoszfosztása túl radikális-e vagy túl kevéssé radikális? Túl radikálisnak fogják tekinteni Bultmann felfogását azok a teológusok, akik a bibliai képek világában egyáltalán nem ismernek fel mitikus kifejezésmódot. Igaz, a mitikus kép és a hitigazság határvonaláank kérdése még ma sincs valóban minden pontjában tisztázva, és sok konkrét kérdést kell még megoldani,” (Gotthold Hasenhüttl, Mérleg 1996/4, 260. o.)
„…a Genezis szerzője nem azt kívánta leírni: hogyan teremtett az Isten, hanem a teremtés vallási és erkölcsi értelmére akart rámutatni. A dolgok eredetének helyét, idejét és körülményeit a természettudományokra kell bíznunk. A Szentírás mindezek értelmét kutatja, nem pedig a mechanizmusát, következésképp nem áll ellentétben a fejlődéssel.” (Raymond J. Nogar, Mérleg 1966/3, 212. o.)
„…még a legegzaktabb tudományban, a matematikában sem mellőzhetünk olyan fogalmakat, melyek belső ellentmondásokat tartalmaznak. Közismert például, hogy a végtelenség fogalma is ellentmondásokhoz vezet, de gyakorlatilag lehetetlen lett volna e fogalom nélkül felépíteni a matematika legfontosabb részét.” (Werner Heisenberg, Mérleg 1966/2, 111. o.)
„… hogyan alakíthatjuk át az egymásmellett-állást együvétartozássá, összefogássá, mely azonban helyet ad a pluralizmus hallatlan gazdagságának is mint a katolicitás követelményének” (Heinrich Fries, Mérleg 1966/1, 26. o.)
1 visszajelzés