Ha a kereszténység hiteles akar lenni…

Az elrendelt hitbeli egység nem egység. Az egység olyan kommunikációs folyamat révén áll elő, amelybe a ránk hagyományozott és újonnan szerzett hittapasztalatok, valamint életünk kulturális keretfeltételei egyaránt beleszövődnek, és amely ezek között nyíltan közvetít. Ebből születhet hiteles hitvallás.

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Negatív eszkatológia és felekezetközi párbeszéd

Ahhoz, hogy a másokkal folytatott párbeszéd alkalmas eszköze legyen, a keresztény teológiának radikális nyitottságot kell beoltania az egyházról, az igazságról és a világról alkotott felfogásunkba, ki kell alakítania az „eszkatológiai különbségtevés” érzékét aközött, ami számunkra most elérhető, és aközött, ami eszkatologikus reményünk tárgya. Keresztény részről mintha a „triumfalizmus” jelentené a másokkal folytatott dialógus legnagyobb akadályát.

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Lapszéli jegyzetek – Etesi Gábor: Száz éves az általános relativitás-elmélet c. tanulmányához

Valóban érdekes vállalkozásnak látszik egyfajta természetfilozófiai háttér nyomán mind az általános relativitáselmélet, mind pedig a kvantumelmélet egységes értelmezése. Igaza van a szerzőnek, hogy ez ösztönzést adhat arra, hogy a hőn vágyott egyesített elmélet megszülethessen. Hogy mindez a heideggeri keretek feltételezésével keresendő, az a fentiek alapján számomra kérdéses.

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

„Hallgattassék meg a kirekesztettek kiáltása…”

Mondjuk együtt szívből: ne legyen család lakhatás nélkül; ne legyenek parasztok föld nélkül; ne legyenek munkások jogok nélkül; ne legyenek emberek szuverenitás nélkül; ne legyenek egyének méltóság nélkül; ne legyenek gyerekek gyermekkor nélkül; ne legyenek fiatalok jövő nélkül; ne legyenek idősek tisztes öregkor nélkül! Folytassátok a küzdelmet, és kérlek titeket, hogy nagyon vigyázzatok Föld Anyánkra.

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Száz éves az általános relativitás-elmélet

a kvantumelméletben a bevezetőben említett „ontológiai vonatkoztatási rendszer-váltás” azt jelentené, hogy a mikroszkopikus világ szereplőit elméleti fizikai leírásuk során eleve csakis mint kölcsönható entitásokat tekintenénk és a hipotetikus szabad megfelelőjük létezését egyszerűen elvetnénk. Vagyis olyan elmélet fölállításán kell munkálkodnunk, mely a kvantummezőről mint önálló, vagyis „szabad” fizikai entitásról nem tesz kijelentéseket, hanem csakis mint kölcsönható, tehát „megfigyelt” fizikai entitásról.

Tovább a cikkre.     hozzászólások 1 visszajelzés

Miért fontos a zsidó-keresztény párbeszéd?

„…a végső igazságok mindig végleges megoldásokhoz – végső megoldásokhoz – vezetnek, s így olyan »igazságok«, amelyeknek íze a véré, a gázé, a tűzé. A párbeszéd arra tanított, hogy ne adjam meg magam azoknak az ideológusoknak és prédikátoroknak, akik feketére és fehérre, jóra és rosszra, hívőre és hitetlenre, idegenre és barátra, az »azok ott« és a »mi itt« csoportjaira osztják az embereket, s ezzel az ördögtől veszik el a munkát.” (Christoph Münz)

Tovább a cikkre.     hozzászólások 2 hozzászólás

Bíboros asszony és a történelem hatalma

Még ha a konzervatív katolikusok ragaszkodnak is ahhoz a meggyőződésükhöz, hogy a hivatalokat és a struktúrákat maga Jézus alapította meg úgy, ahogy ma ismerjük őket – ennélfogva tehát szentnek és sérthetetlennek kell lenniük –, kijelenthetjük: a katolikus egyház mindig is sokrétű volt, és újra meg újra alapvető változáson ment keresztül.

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.