„Az európai kereszténységet szembesíteni kell azzal a felismeréssel, hogy döntés előtt áll: vagy kulturális értelemben és így exkluzivista módon fogja föl a kereszténységet, vagy programként és így inkluzív szellemben: Orbán vagy Ferenc, ez itt a kérdés.”
Tovább a cikkre.
1 visszajelzés
„Akik hatalmi pozíciókban ülnek, félnek a saját történelmünkre való emlékezés erejétől. Az egyház történelmének ismerete a változás szubverzív potenciálját rejti magában.”
Tovább a cikkre.
Nincs visszajelzés.
„A pápa beszéde egy további posztmodern szabványműveletet is elvégez: megtöbbszörözi a valóság fogalmát.”
Tovább a cikkre.
Nincs visszajelzés.
A Joseph Ratzinger által szakadatlanul démonizált ellenség, a relativizmus diktatúrája valóban létezik. De nem ott uralkodik, ahol ő gyanította, hanem ott, ahol nem küzdenek a mindenkit megillető szabadságjogokért. Senkinek nem kell mentegetőznie érzései miatt. Ha valami igazolandó egyáltalán, akkor az, hogy csakugyan bízik-e bennük az ember, s hogy mit kezd velük.
Tovább a cikkre.
Nincs visszajelzés.
Az elrendelt hitbeli egység nem egység. Az egység olyan kommunikációs folyamat révén áll elő, amelybe a ránk hagyományozott és újonnan szerzett hittapasztalatok, valamint életünk kulturális keretfeltételei egyaránt beleszövődnek, és amely ezek között nyíltan közvetít. Ebből születhet hiteles hitvallás.
Tovább a cikkre.
Nincs visszajelzés.
Jézus nincs többé „az egyház tanításának szikláihoz láncolva”. Jézus „az idegen, l’étranger, a Másik; többé nem a sajátom, a megfelelő, aki a mindenkori ideológiák transzcendentális alapját veti meg.”
Tovább a cikkre.
1 visszajelzés
“Miközben Európában a muszlimoktól jóformán naponta megköveteljük, hogy világszerte nyilvánosan határolódjanak el az iszlamizmustól, az egyházak természetszerűleg egy szót sem vesztegetnek arra, ahogyan a keresztény posztfasizmus lebontja a liberális demokráciát.”
Tovább a cikkre.
Nincs visszajelzés.
Ahhoz, hogy a másokkal folytatott párbeszéd alkalmas eszköze legyen, a keresztény teológiának radikális nyitottságot kell beoltania az egyházról, az igazságról és a világról alkotott felfogásunkba, ki kell alakítania az „eszkatológiai különbségtevés” érzékét aközött, ami számunkra most elérhető, és aközött, ami eszkatologikus reményünk tárgya. Keresztény részről mintha a „triumfalizmus” jelentené a másokkal folytatott dialógus legnagyobb akadályát.
Tovább a cikkre.
Nincs visszajelzés.
Valóban érdekes vállalkozásnak látszik egyfajta természetfilozófiai háttér nyomán mind az általános relativitáselmélet, mind pedig a kvantumelmélet egységes értelmezése. Igaza van a szerzőnek, hogy ez ösztönzést adhat arra, hogy a hőn vágyott egyesített elmélet megszülethessen. Hogy mindez a heideggeri keretek feltételezésével keresendő, az a fentiek alapján számomra kérdéses.
Tovább a cikkre.
Nincs visszajelzés.
Mondjuk együtt szívből: ne legyen család lakhatás nélkül; ne legyenek parasztok föld nélkül; ne legyenek munkások jogok nélkül; ne legyenek emberek szuverenitás nélkül; ne legyenek egyének méltóság nélkül; ne legyenek gyerekek gyermekkor nélkül; ne legyenek fiatalok jövő nélkül; ne legyenek idősek tisztes öregkor nélkül! Folytassátok a küzdelmet, és kérlek titeket, hogy nagyon vigyázzatok Föld Anyánkra.
Tovább a cikkre.
Nincs visszajelzés.
a kvantumelméletben a bevezetőben említett „ontológiai vonatkoztatási rendszer-váltás” azt jelentené, hogy a mikroszkopikus világ szereplőit elméleti fizikai leírásuk során eleve csakis mint kölcsönható entitásokat tekintenénk és a hipotetikus szabad megfelelőjük létezését egyszerűen elvetnénk. Vagyis olyan elmélet fölállításán kell munkálkodnunk, mely a kvantummezőről mint önálló, vagyis „szabad” fizikai entitásról nem tesz kijelentéseket, hanem csakis mint kölcsönható, tehát „megfigyelt” fizikai entitásról.
Tovább a cikkre.
1 visszajelzés