„A bűn a legnehezebben definiálható teológiai és erkölcsi fogalmak egyike, ezért az utolsók között kellene felhasználni emberek és emberi együttélési formák címkézésére. Személyeket minősítő általános kategóriának pedig végképp nem nem alkalmas.”
A tanítóhivatal saját tekintélyét ássa alá, ha – miként a szóban forgó dokumentumban – figyelmen kívül hagy és nem sajátít el tudományos érveket.
Boór János recenziója Kurt Flasch “Miért nem vagyok keresztény?” című könyvéről
Valóban érdekes vállalkozásnak látszik egyfajta természetfilozófiai háttér nyomán mind az általános relativitáselmélet, mind pedig a kvantumelmélet egységes értelmezése. Igaza van a szerzőnek, hogy ez ösztönzést adhat arra, hogy a hőn vágyott egyesített elmélet megszülethessen. Hogy mindez a heideggeri keretek feltételezésével keresendő, az a fentiek alapján számomra kérdéses.
Mi, katolikusok, köszönjük Schweitzer Józsefnek, hogy köztünk élt és tanított!
Ferenc pápa (az életét is kockáztatva!) mert elhatárolódni a szintén nagyon „jámbor” dél-itáliai maffiától.
„Soha nem volt időszerűbb, mint ma, hogy szóba hozzuk katolikus nézőpontból a lelkiismereti szabadság, az emberi jogok ügyét.”
„A kontraszt-társadalmiság előjelei már hazánkban is regisztrálhatók jó néhány neoprotestáns egyház – például a baptisták, metodisták, adventisták, a pünkösdisták, a Manahaim Gyülekezet – szegényeket, betegeket, elhagyottakat, fogyatékosokat, büntetés alatt állókat gondozó tevékenységében, mely minden esetben élő közösségekre épül, még akkor is, ha emellett professzionális szervezeteket és intézményeket is kiépítettek.”
A likvid pénz a névértékén felül az idő függvényében többletértékkel gyarapodik. Az e többletérték élvezetéért fizetendő, a likviditással mindig összekapcsolódó rendelkezésre bocsátási illeték bevezetése esetén senki sem tudna csak pénzzel több pénzt csinálni. – Deák Dániel vitája Peter Knauer SJ írásával
„…a politikai nyilvánosságban a naturalisztikus világképek, melyek a tudományos információk spekulatív feldolgozására vezethetők vissza, és lényeges szerepet töltenek be a polgárok etikai önértelmezésében, korántsem élveznek prima facie elsőbbséget a velük vetélkedő világnézeti vagy vallási nézetekkel szemben.” (J. Habermas)
„…ész és hit, ész és vallás szükségszerű kölcsönviszonyáról beszélnék, arról, hogy kölcsönösen tisztulásra és gyógyulásra hivatottak, hogy kölcsönösen szükségük van egymásra, és ezt kölcsönösen el is kell ismerniük.” (J. Ratzinger)
Nincs visszajelzés.