A németországi Szinodális Út és világegyházi jelentősége

A németországi katolikus egyház Szinodális Útja mind a tárgyalt témák szempontjából, mind pedig folyamatát tekintve az egyetemes egyház nagy jelentőségű eseménye. A hatalommal való visszaélés és a szexualizált erőszak botrányára adott válasz, amely figyelembe veszi és megvizsgálja a visszaélést elősegítő és lehetővé tevő mögöttes kulturális és strukturális tényezőket. A papság hatalmához és nemiségéhez, életéhez és önértelmezéséhez, valamint a nők egyházi szerepvállalásához való viszony ugyanúgy az egyház megújulásának központi – ezért a jövőben immár megkerülhetetlen – kérdése, mint az egyházi nézetegyeztetés és határozathozatal mindenki részvételén alapuló és átlátható formája. A tanulmány a világméretű kihívások és az egyház, illetve a társadalom egységét fenyegető, növekvő mértékű megosztottság tágabb összefüggésén belül tárgyalja a szinodalitás kérdését.

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Jézus Krisztust képviselni

„Az, hogy Jézus Krisztus szentségi képviselete csak a férfiakat illeti meg, a papi tisztségről és a szentségek teológiájáról való gondolkodás ama megújulásának előterében, amely a II. vatikáni zsinathoz és a zsinat utáni jelentős dogmatikai és pasztorálteológiai kezdeményezésekhez kapcsolódik, ma már nem elfogadható.”

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Mi a klerikalizmus? (Második rész)

„A klerikalizmus már létező építőkövei lassacskán egy kimondottan a nyugati egyházra jellemző és igencsak hatékony konstrukcióvá állnak össze. Egészen a II. vatikáni zsinatig a papságra összpontosító kánonjog lesz a katolikus egyház olyannyira magasztalt egységének legfőbb kovásza. A jog rendíthetetlen öntudattal, egyszersmind a hatékonyság tudatával ruházza fel a hierarchikus elitet, miközben a nem klerikusokba mélyen bevésődik az alattvalói mentalitás.”

Tovább a cikkre.     hozzászólások 1 visszajelzés

Mi a klerikalizmus? (Első rész)

„…mivel a fiatal egyház hamarosan az egész római birodalomban elterjedt, erős struktúrákra volt szüksége, máskülönben egységét hamarosan elnyelte volna a különféle szertartássok, meggyőződések és etnikumtól függő szokásrendek kaotikus sokfélesége. A „klérusnak” csakhamar sikerült erős hivatali struktúrát kiépítenie, amely felismerhetővé tette és megszilárdította ennek az új és rendkívül népes közösségnek a lényegi identitását.”

Tovább a cikkre.     hozzászólások 1 visszajelzés

Jézus halálának értelmezései

„…megpróbáljuk a lehető legtömörebben összefoglalni az évszázadok során hozzánk eljutott hagyományt. Igyekszünk a legjobbat megőrizni annak érdekében, hogy a mai emberek egészen más értelmezési horizont mellett is újra meghallják a kereszt és a megváltás eredeti üzenetét.”

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Megharcolt szabadság – vitatott igazság – megélt emberség (II. rész)

…egyre világosabbá válik számomra, hogy ez a Jézus az egyház számára nem egyszerűen a „katolikusság kialakult valóságának” (Ratzinger) a megerősítése, hanem új meghívás és kihívás. Az egyházakban domesztikált Jézus gyakran egyenesen a vallási-politikai rendszernek, e rendszer dogmájának, kultuszának, egyházjogának mindent igazoló képviselőjeként jelent meg; (…) Mi mindent kellett az egyházban és a társadalomban a kereszténység kétezer éve során legitimálnia és szentesítenie! Mennyire gyakran hivatkoztak rá keresztény uralkodók és egyházfejedelmek, keresztény pártok, osztályok és fajok! Milyen furcsa eszmékhez, törvényekhez, hagyományokhoz, szokásokhoz, intézkedésekhez használták fel!” Ezért kellene emlékeznünk rá, a valódi emberre, Jézusra, aki az egész egyház előtt létezett.

Tovább a cikkre.     hozzászólások 3 hozzászólás

Megharcolt szabadság – vitatott igazság – megélt emberség (I. rész)

2021. április 6-án meghalt a tübingeni egyetem világszerte ismert professzora, a svájci származású és állampolgárságú Hans Küng. Munkásságát sokan és sokféleképpen értékelték. Egyesek a „jövő katolikusának” tartották, mások csak az egyházi, főként a pápai intézményrendszer kritikusát, megint mások a világvallások közti megbékélés megteremtésének fáradhatatlan munkását, harcosát látták benne.
Személyében a 20. század egyik legjelentősebb katolikus teológusa távozott közülünk. Balogh Vilmos Szilárd tanulmánya a magyar teológia szövegkörnyezetében páratlan kezdeményezés: Küng teljes pályaképének áttekintésére vállalkozik. Az írást folytatásokban közöljük.

Tovább a cikkre.     hozzászólások 4 hozzászólás