Emmausz – az első eucharisztikus lakoma
Az első keresztény gyülekezetekben a szent étkezés közös evést és ivást jelentett. Ez csupán az Újszövetség utáni időkben szakadt el mindinkább a hétköznapi evéstől és ivástól.
Nincs visszajelzés.A felszabadítás-teológia fél évszázada – Gustavo Gutiérrez
Jézus a szegényeket boldognak nevezi, mert Isten uralmának eljövetele véget vet szegénységüknek, és megalapozza a testvéri világot. A lukácsi szöveg a prófétai hagyományon alapul. A szegénység rossz, és mint ilyen, összeegyeztethetetlen Isten uralmával, a történelembe teljesen betörő és az emberi létet a maga teljességében felölelő országgal.
Szüksége van-e a kereszténységnek papokra?
A valódi áldozat az emberek felé forduló, Istennel szemben tiszteletteljes élet. És erre az áldozatra minden egyes ember képes.
Jézus a zsidóság és a kereszténység között (2)
Csak akkor kerülhet sor igazi eszmecserére, ha egyaránt lemondunk a másság előzetes konstrukcióról és az egységmodellekről. Csak így válna szabaddá az út a két vallásban kitapintható különböző vallásfelfogások megvitatása előtt.
Jézus a zsidóság és a kereszténység között (1)
A korai kereszténység a zsidó vallás része. A zsidó vallástörténet nélkül érthetetlen és érthetetlen is marad a korai kereszténység kialakulása.
A németországi Szinodális Út és világegyházi jelentősége
A németországi katolikus egyház Szinodális Útja mind a tárgyalt témák szempontjából, mind pedig folyamatát tekintve az egyetemes egyház nagy jelentőségű eseménye. A hatalommal való visszaélés és a szexualizált erőszak botrányára adott válasz, amely figyelembe veszi és megvizsgálja a visszaélést elősegítő és lehetővé tevő mögöttes kulturális és strukturális tényezőket. A papság hatalmához és nemiségéhez, életéhez és önértelmezéséhez, valamint a nők egyházi szerepvállalásához való viszony ugyanúgy az egyház megújulásának központi – ezért a jövőben immár megkerülhetetlen – kérdése, mint az egyházi nézetegyeztetés és határozathozatal mindenki részvételén alapuló és átlátható formája. A tanulmány a világméretű kihívások és az egyház, illetve a társadalom egységét fenyegető, növekvő mértékű megosztottság tágabb összefüggésén belül tárgyalja a szinodalitás kérdését.
Jézus Krisztust képviselni
„Az, hogy Jézus Krisztus szentségi képviselete csak a férfiakat illeti meg, a papi tisztségről és a szentségek teológiájáról való gondolkodás ama megújulásának előterében, amely a II. vatikáni zsinathoz és a zsinat utáni jelentős dogmatikai és pasztorálteológiai kezdeményezésekhez kapcsolódik, ma már nem elfogadható.”
Mi a klerikalizmus? (Második rész)
„A klerikalizmus már létező építőkövei lassacskán egy kimondottan a nyugati egyházra jellemző és igencsak hatékony konstrukcióvá állnak össze. Egészen a II. vatikáni zsinatig a papságra összpontosító kánonjog lesz a katolikus egyház olyannyira magasztalt egységének legfőbb kovásza. A jog rendíthetetlen öntudattal, egyszersmind a hatékonyság tudatával ruházza fel a hierarchikus elitet, miközben a nem klerikusokba mélyen bevésődik az alattvalói mentalitás.”
Mi a klerikalizmus? (Első rész)
„…mivel a fiatal egyház hamarosan az egész római birodalomban elterjedt, erős struktúrákra volt szüksége, máskülönben egységét hamarosan elnyelte volna a különféle szertartássok, meggyőződések és etnikumtól függő szokásrendek kaotikus sokfélesége. A „klérusnak” csakhamar sikerült erős hivatali struktúrát kiépítenie, amely felismerhetővé tette és megszilárdította ennek az új és rendkívül népes közösségnek a lényegi identitását.”
Jézus halálának értelmezései
„…megpróbáljuk a lehető legtömörebben összefoglalni az évszázadok során hozzánk eljutott hagyományt. Igyekszünk a legjobbat megőrizni annak érdekében, hogy a mai emberek egészen más értelmezési horizont mellett is újra meghallják a kereszt és a megváltás eredeti üzenetét.”
Megharcolt szabadság – vitatott igazság – megélt emberség (V. rész)
„…nyugodtan és bizalommal teszem én is kezedbe a jövőt.
Lehet, hogy még sok év lesz vagy éppen csak néhány hét,
de örülök minden egyes nekem ajándékozott új napnak,
aggodalom és félelem nélkül, teljes bizalommal hagyom rád mindazt,
ami még rám vár.”