Hírek

„…a vatikáni közvéleménykutatással a hívek azt remélték, új korszak kezdődik az egyház életében, meghallgatják, odafigyelnek véleményükre. De nem így történt. A Instrumentum Laboris óriási csalódást keltett”.

Csalódás fogadta a Vatikán munkadokumentumát

Az őszi családszinódus előkészítésének sajtóvisszhangja – RÓNAY TAMÁS


Címkék: , , , , ,

Ferenc pápa fontos reformokat indított el a Vatikán szerkezeti egyszerűsítése kapcsán. A bíborosi tanács eddig elsősorban a vatikáni pénzügyi struktúra, illetve a Szentszék bankjának átalakításáról hozott döntéseket, de a változások a dikasztériumokat is érintik majd. A végső döntések bejelentése azonban csak 2015 folyamán várható. De lesznek-e reformok a világot ennél sokkal jobban érdeklő családügyi kérdésekben? E tekintetben mérföldkő lehet a családról szóló októberi rendkívüli püspöki szinódus. Az eseményre készült 77 oldalas munkadokumentum, a június 26-án a Vatikánban bemutatott Instrumentum Laboris alapján áttörés nem várható. Bár hangnemét tekintve mérsékeltebb az azonos neműek kapcsolatát illetően, jórészt ugyanazokat az alapelveket tartalmazza, amelyeket az egyház eddig is hangoztatott. Így elképzelhető, hogy amennyiben valóban elmaradnak a szinóduson a remélt reformok, az Ferenc pápa egyelőre óriási népszerűségére is hatással lesz.

A családról szóló szinódus munkadokumentumát a január végéig a Vatikánba visszaküldött kérdőívek alapján készítették el. A Szentszék tavaly októberben küldte ki e kérdőíveket a helyi püspöki konferenciáknak. Egyes egyházmegyék nyilvánosságra hozták a felmérések eredményeit, mások nem. Német nyelvterületen például nyilvánosságot biztosítottak. A kérdőívekből kiderült, hogy a hívek több kérdésben nagyon nem osztják az egyház tanítását. A grazi egyházmegyében például 96 százalék nyilatkozott úgy, hogy az elváltak és újraházasodottakat is részesíteni kell szentségekben. 71 százalék nem ellenzi az azonos neműek párkapcsolatát. 95 százalék pedig úgy vélte, az egyháznak el kell fogadnia az óvszer használatát és a hormonális fogamzásgátlást. Hasonlóak voltak az arányok Innsbruck, Linz és Felső-Ausztria egyházmegyében is.

A Német Katolikus Ifjúsági Szövetség (BDKJ) által közzétett eredmények sem térnek ettől. Ezer választ elemezve arra jutottak. A megkérdezettek 90,75 százaléka elfogadottnak tartja a fogamzásgátlást. Arra a kérdésre, ha valaki azonos nemű kapcsolatban él, úgy érzi-e, elfogadja az egyház, a megkérdezettek 94,2 százaléka válaszolt nemmel.

Ugyanakkor a világban jelentős anomáliák figyelhetőek meg a családdal kapcsolatos kérdések kapcsán. Az Univision of Catholics hálózat februárban nyilvánosságra hozott, a Bendixen & Amandi International iroda 12 országban által végzett felmérése legalábbis erre mutatott rá. Az afrikai katolikusok 80, és a Fülöp-szigetekiek 76 százaléka egyetért azzal, hogy nőket nem szentelhetnek pappá. De Európában is csak 30, s az Egyesült Államokban valamivel magasabb, 36 százalék a támogatók aránya.

A legnagyobb földrajzi különbségek az azonos neműek házasságával kapcsolatosak. Miközben Afrikában 99 százalék ellenzi kapcsolatuk elismerését, az Egyesült Államokban mindössze negyven százalékos az arány. A felmérés készítői szerint ugyanakkor a generációk véleménye között is van különbség. A fiatalok nagyobb része ugyanis támogatja az azonos neműek kapcsolatának elismerését, s magasabb a női támogatók aránya is. A felmérés szerint a világon a spanyol és a francia katolikusok tartoznak a legliberálisabbak közé, a legkonzervatívabbak viszont az afrikaiak és a Fülöp-szigetekiek. Az argentinok és a brazilok pedig inkább liberálisak. A felmérésben összesen 12 036 ember véleményét kérdezték meg.

Ezek a felmérések azt mutatják, hogy a hívek véleménye sok kérdésben eltér az egyházi tanításétól, s bár regionális különbségek valóban vannak, akadnak olyan kérdések, amelyekben alig tapasztalhatóak eltérések. A fogamzásgátlást például globálisan a hívek 78 százaléka támogatja.

Az adatok helyenként részint elég egyértelműek. De mennyire tükrözi az Instrumentum Laboris a hívek véleményét? Komolyan vették-e a kérdőíveket a Vatikánban? Egyöntetű lelkesedésről finoman szólva nem lehet beszélni a kommentátorok részéről. „Unalmasnak”, „elszalasztott lehetőségnek” nevezték kritikusok annak szövegét. Különösen katolikus amerikai szervezetek fejezték ki csalódottságukat.

Természetesen a főpapság részéről vagy méltatták, vagy visszafogottan, kommentár nélkül beszéltek a dokumentumról. A német Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Reinhard Marx, a bíborosi tanács tagja annak a véleményének adott hangot, hogy a munkadokumentum sokrétű megközelítésre ad lehetőséget. Nyilvánvalóvá teszi, hogy a családpasztoráció kérése nem a válás-újraházasodás, a házasságon kívüli kapcsolat, vagy az azonos neműek viszonya elismerésének kérdésére korlátozódik.

A brit katolikus hetilapban, a The Tabletben szólalt meg Eamon Martin, az észak-ír Armagh segédpüspöke. Mint mondta, nem hiszi azt, hogy az egyháznak változtatnia kellene az erkölcsteológiával kapcsolatos tanításán, de elismerte, újfajta kommunikációra kell törekedni a családot érintő kérdések ügyében. Mint fogalmazott, a munkadokumentum olvasásakor nem talált egyetlen utalást sem arra, hogy változásokra törekednének, de kevesebb szigort tapasztalt a szentségek kiszolgáltatását érintő témákban. Úgy vélte, a szinódusnak tekintetbe kellene vennie, hogy a szentségek a gyógyulást szolgálják-e, vagy egyfajta elismerésnek tartják azért, mert valaki „tökéletes személy”. A visszaküldött kérdőívekből arra a következtetésre jutottak, nemcsak a hívek, hanem sok lelkipásztor sem értette meg a tanítás gyökereit.

Semlegesen taglalja az Instrumentum Laboris megállapításait az Our Sunday Visitor című amerikai katolikus hetilap. A Matthew Bunson történészprofesszor, katolikus teológus által jegyzett írás szerint a dokumentum arra a következtetésre jut: nincs szükség az egyházi tanítás megváltoztatására. Megjegyzi, hogy bár a helyi püspöki konferenciák ellenzik az azonos neműek kapcsolatának elismerését, a püspökök megpróbálnak egyensúlyt találni az effajta közösségben élőkkel kapcsolatos hozzáállás és az egyházi tanítás között.

A dokumentum utal arra – jegyzi meg Bunson –, hogy manapság sok pár nem tartja bűnnek a fogamzásgátlók használatát. Megoldásként vázolja fel, hogy jobban meg kell ismertetni a szülőkkel a VI. Pál pápa által jegyzett Humanae Vitae kezdetű enciklikát.

A visszafogott, semleges kommentároknál jóval több bírálat hangzott el a sajtóban. Thomas Reese, jezsuita, az America című hetilap szerkesztője, a National Catholic Reporter rendszeres szerzője, Barack Obama amerikai elnök egyházügyi tanácsadója szerint bár a dokumentum elismeri, hogy az egyház feladata a felebaráti szeretet, a hivatástudat hirdetése, de ebben a dokumentumban „kevés a szép és a feltűnő”. „Ha a házas élet ennyire egysíkú és örömtelen, akkor örülök, hogy cölibátusban élhetek” – állapítja meg a szerző az NCR hasábjain. Megjegyzi, olvasásakor déjà vu érzése lehet az embernek, hiszen ugyanezek a fordulatok már többször előkerültek a válás, a házasságon kívüli kapcsolat, az azonos neműek házassága, az abortusz, a születésszabályozás (…) témakörei kapcsán. Ezúttal is ugyanazt a következtetést vonják le, a fő tettes a média, a hedonista kultúra, a relativizmus, a materializmus, az individualizmus, a növekvő szekularizmus. Mindez az erkölcsök lanyhulását eredményezte. A megoldás tekintetében sincs változás. A tanítás jobb közvetítésére, jobb prédikációkra, a papi szemináriumban zajló oktatás javítására van szükség. Jobban fel kell készíteni a párokat a házasságra, az imádságra, a közös házaséletre nevelő kurzusokat kell indítani a katolikus iskolákban, hitet kell tenni a Szent Család mellett. Reese a kevés pozitívum között megemlíti, hogy a dokumentum elismeri, nem könnyű elfogadni az egyházi tanítást különös tekintettel a születésszabályozásra, az elváltak újraházasodására, a mesterséges megtermékenyítésre. Elismerik a szövegben azt is, hogy az egyház jobban közvetíthetné a tanítását. Reese a pozitívumok között említi továbbá, hogy az 1980-ban szintén a család-szinódus elé készített dokumentumban a másként gondolkodó teológusokat is éles bírálattal illették, ez a mostani munkából hiányzik, s a szövegben elismerik, hogy a papok által elkövetett szexuális visszaélések ártottak az egyház erkölcsi megítélésének.

Reese arra a következtetésre jutott, hogy a sok gond ellenére nem reménytelen a helyzet. Utalt arra, hogy az 1980-as dokumentum is rövidéletű volt, miután számos bírálattal illették.

Ryan Hoffmann, az amerikai katolikus Call to Action kommunikációs igazgatója a szervezet honlapján megjelent cikkében rámutat, a vatikáni közvéleménykutatással a hívek azt remélték, új korszak kezdődik az egyház életében, meghallgatják, odafigyelnek véleményükre. De nem így történt. Az „Instumentum óriási csalódást keltett”. Ósdinak nevezi azt a vádat, amely szerint a bajok forrása, hogy a katolikusok nem értik meg az egyház tanítását. „Újrahasznosították” ugyanazokat az érveket, amelyeket már korábban is hangoztattak – emelte ki Hoffmann. Elutasítja a hívek azon vágyát, amely szerint a katolikus egyháznak pragmatikusnak kell lennie, befogadóvá kell válnia. Hasonlóképpen vélekedett a Call to Action igazgatója, Jim Fitzgeraald, aki szerint az egyház jövője attól függ, mennyire figyelnek oda a hívek véleményére. Reményét fejezte ki, hogy a vita, a párbeszéd, az imádság hitelesebb lelkipásztori vezetésre sarkallja a püspököket.

A szintén amerikai Equally Blessed szervezet elszalasztott lehetőségnek nevezte a dokumentumot. Azt kifogásolja, hogy nem vették figyelembe a hívek véleményét. Különösen élesen bírálja honlapján azt a megjegyzést, amely szerint a hívek nem értették meg az egyház tanításának lényegét. Ennek sugallása, „illetve a régi érvek mögé bújás katolikus tapasztalatunk és méltóságunk semmibe vétele”. A csalódást fokozza, hogy a szinódustól „újfajta nyitottságot, valódi párbeszédet reméltünk, ehelyett azt ismételgetik, hogy nem értjük meg (őket).”

„Kivételes csalódottsággal” fogadta a dokumentumot a bostoni székhelyű DignityUSA nevű, leszbikusok és melegek jogaival foglalkozó katolikus szervezet is, amely szerint épp az egyházi vezetés nem értette meg a modern idők gondjait. Szintén azt kifogásolja, hogy a dokumentum a hívekre hárítja a felelősséget. „Ez durva egyszerűsítés és szörnyen sértő” – állapítja meg. Rámutat, továbbra is óriási a szakadék a való élet és a tanítás között.

Nem csak amerikai részről olvashattunk bírálatokat. „Az ellentmondások dokumentumának” nevezte az Instrumentum Laborist Johannes Schroeter a müncheni egyházi rádióban. A München és Freising-i Egyházmegye Katolikus Családügyi Szövetségének elnöke példaként említette a család szerepével kapcsolatos megfogalmazásokat. Egyfelől ugyan az egyház „fő támaszának” nevezik, másrészt azonban az egyház kívülálló célcsoportjaként emlegetik. A dokumentum megállapítja, hogy a család elsősorban a hit továbbadásáért felelős, de megemlíti: sok szülő „nem ismeri fel a hit jelentőségét”. „Ez így nem maradhat egymás mellett” – vélekedik Schroeter. Mint mondja, bár pozitív, hogy visszatükrözi a vatikáni közvéleménykutatás eredményeit, azokat egybemossa a kommentárokkal és az egyházi tanításra való utalásokkal. „Felmerül a kérdés, melyek a közvéleménykutatás eredményei, s mi az, ami már a dokumentum szerzőinek véleménye?” Rámutat, hogy a szinóduson fel kell tenni a kérdést, egyáltalán mi az egyház? Alapvetően a vatikáni Kúria? A klérus? Vagy a II. Vatikáni Zsinat mintájára a megkereszteltek közössége?

A brit The Tablet elemzője, Ben Ryan, a katolikus Theos intézet kutatója szerint Ferenc pápa a munkadokumentum láttán már tudja, hogy a családszinódus csalódást kelt majd. Pedig nagy várakozások előzik meg az eseményt a világban, a Daily Telegraph például úgy vélte, véget vethet a szigorú tanításnak a családokat érintő kérdésekkel kapcsolatban. Az egyház azonban nem vizsgálja felül eddigi tanítását. A szerző emlékeztet arra, az egyháznak el kell nyernie a média bizalmát. Szüksége van arra, hogy kedvező színben állítsák be üzenetét. Ferenc pápa már felismerte a média szerepét, de nehéz lesz megőrizne támogatását, ha kedvezőtlen színben tüntetik fel a szinódus elé tárt javaslatokat.

Az olasz Nuova Società internetes honlap megállapítja: az Instrumentum Laboris arra a következtetésre jut, hogy semmin sem szükséges változtatni, csak más csomagolásban kell előadni a tanítást. A lap arra a következtetésre jut, a jelek szerint nem tartották eléggé fajsúlyosnak a hívek véleményét.

Elégedetlenek a dokumentummal a tradicionalisták is. Orgánumuk, az Athanasius Contra Mundum is részletesen górcső alá vette az Instrumentum Laborist. Az elemzés a szövegnek azt a részét emeli ki, amely szerint a kérdőívekből kiderül, hogy a hívek nem ismerik az egyház családokat érintő dokumentumait. Az analízis szerzője megállapítja, ez az érvelés ezer sebből vérzik. A tanítással kapcsolatos dokumentumok ugyanis nehezen olvashatóak a hívek számára, elvégre ők nem teológusok. „Különbség van a vallás és a teológia között. Minden katolikusnak meg kell értenie vallását ahhoz, hogy a mennyek országába kerüljön, de nem minden katolikusnak kell értenie a teológiához”.

A szerző hozzáteszi, amikor ezek a dokumentumok íródtak, még nem jelentkeztek olyan problémák a családban, mint manapság. A 18. századi embernek nem volt szüksége útmutatásra a családtervezést illetően. Akkor a keresztények, köztük a protestánsok számára s magától értetődő volt, hogy a családnak fenn kell maradnia generációkon át. Ma már ez nem meghatározó az emberek számára.

A szerző idézi a dokumentumnak azt a részét, amely szerint a kérdőívekből arra a következtetésre jutottak: az egyházi tanítás megértéséhez aktívabb lelkipásztori tevékenységre van szükség. Másrészt a tanítástól való elfordulás okai a szekuláris társadalmakban, a médiumok attitűdjében, az erkölcsök liberálisabbá válásának folyamatában keresendőek. A szerző szerint a Vatikán ötven évig dicsérettel illette a szekuláris társadalmakat azt állítván, hogy biztosították a jólétet. Most azonban épp ezzel az irányvonallal kerülnek szembe. „Nem lehet egyszerre mindkét irányba haladni” – írja a szerző.

 

 

  ,

12345

3 csillag az 5-ből. 1 ajánlás alapján


  • via WordpressA hozzászólások és trackbackek engedélyezve vannak, a visszajelzések moderáltak. Trackback küldéshez használja ezt a linket: Trackback URL.


Ajánlott cikkek: