Útnak indulás, elbizonytalanodás, remények

A szekértáborból, amelyben Róma egyháza a francia forradalom óta elbarikádozta magát, és ahonnan elítélő szózatokat küldött a külvilág felé, a zsinati atyák többezer oldalnyi dokumentumon, tervezeten és módosító javaslaton keresztül találtak vissza az emberekhez és érkeztek el a modern kor kérdéseihez.

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

A németországi Szinodális Út és világegyházi jelentősége

A németországi katolikus egyház Szinodális Útja mind a tárgyalt témák szempontjából, mind pedig folyamatát tekintve az egyetemes egyház nagy jelentőségű eseménye. A hatalommal való visszaélés és a szexualizált erőszak botrányára adott válasz, amely figyelembe veszi és megvizsgálja a visszaélést elősegítő és lehetővé tevő mögöttes kulturális és strukturális tényezőket. A papság hatalmához és nemiségéhez, életéhez és önértelmezéséhez, valamint a nők egyházi szerepvállalásához való viszony ugyanúgy az egyház megújulásának központi – ezért a jövőben immár megkerülhetetlen – kérdése, mint az egyházi nézetegyeztetés és határozathozatal mindenki részvételén alapuló és átlátható formája. A tanulmány a világméretű kihívások és az egyház, illetve a társadalom egységét fenyegető, növekvő mértékű megosztottság tágabb összefüggésén belül tárgyalja a szinodalitás kérdését.

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Jézus Krisztust képviselni

„Az, hogy Jézus Krisztus szentségi képviselete csak a férfiakat illeti meg, a papi tisztségről és a szentségek teológiájáról való gondolkodás ama megújulásának előterében, amely a II. vatikáni zsinathoz és a zsinat utáni jelentős dogmatikai és pasztorálteológiai kezdeményezésekhez kapcsolódik, ma már nem elfogadható.”

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Szinodalitás: folyamat – stílus – struktúra

Ha a szinodalitást a stílus kérdésére szűkítenénk, akkor tényleges következmények nélkül spiritualizálnánk a fogalmat. A folyamatban tehát központi jelentősége van a döntések előkészítésének és meghozatalának, következésképpen a struktúráknak, a kötelező jogszabályoknak és a határozathozatal szabályozott eljárásainak.

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Szinodalitás és szerkezeti reform

„…az egyház hálás lehet a kritikus nyilvánosságnak, amelynek hangja elősegítette annak felismerését, hogy a hatalommal való visszaélés – amiként a visszaélés elkendőzése is – ellentmond a jogrend és az igazságosság keresztény és társadalmi értékeinek és normáinak, s nem legitimálható sem egyházjogi, sem teológiai, sem spirituális megfontolásból.”

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Megharcolt szabadság – vitatott igazság – megélt emberség (II. rész)

…egyre világosabbá válik számomra, hogy ez a Jézus az egyház számára nem egyszerűen a „katolikusság kialakult valóságának” (Ratzinger) a megerősítése, hanem új meghívás és kihívás. Az egyházakban domesztikált Jézus gyakran egyenesen a vallási-politikai rendszernek, e rendszer dogmájának, kultuszának, egyházjogának mindent igazoló képviselőjeként jelent meg; (…) Mi mindent kellett az egyházban és a társadalomban a kereszténység kétezer éve során legitimálnia és szentesítenie! Mennyire gyakran hivatkoztak rá keresztény uralkodók és egyházfejedelmek, keresztény pártok, osztályok és fajok! Milyen furcsa eszmékhez, törvényekhez, hagyományokhoz, szokásokhoz, intézkedésekhez használták fel!” Ezért kellene emlékeznünk rá, a valódi emberre, Jézusra, aki az egész egyház előtt létezett.

Tovább a cikkre.     hozzászólások 3 hozzászólás