Laikusok és klerikusok!? – A női diakonátus apropóján

Élénk vitát váltott ki Ferenc pápa 2016. május 12-ei kijelentése, amikor női szerzetesrendek elöljárói előtt azt ígérte, hogy bizottsággal fogja megvizsgáltatni, miben állt a diakonisszák szolgálata az egyház első évszázadaiban. Ferenc ismét párbeszédet nyitott egy sokak által elintézettnek tartott kérdésben. E tekintetben is fontosnak tűnik az a kutatás, amely a „laikusok” és a „klerikusok” megkülönböztetésére fókuszál, hiszen arra is fényt deríthet, mennyiben szükséges az ordo (vagyis az egyházi rend) szentsége az egyház közösségi élete szempontjából. Az alábbiakban Herbert Haag gondolatmenetét és kutatási eredményeit idézzük.

Tovább a cikkre.     hozzászólások 1 visszajelzés

Bíboros asszony és a történelem hatalma

Még ha a konzervatív katolikusok ragaszkodnak is ahhoz a meggyőződésükhöz, hogy a hivatalokat és a struktúrákat maga Jézus alapította meg úgy, ahogy ma ismerjük őket – ennélfogva tehát szentnek és sérthetetlennek kell lenniük –, kijelenthetjük: a katolikus egyház mindig is sokrétű volt, és újra meg újra alapvető változáson ment keresztül.

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

A Sant’Ambrogio apácái

„Szinte eláll az ember lélegzete, amikor a könyv 330. oldalánál rájön arra, hogy a kolostor zilált viszonyaiért leginkább felelős apátnő-helyettes cinkostársa, a Páter Peters néven ismert »gyóntatóatya« nem más, mint a jezsuita Joseph Kleutgen, IX. Piusz pápa házi teológusa és a neoskolasztika élharcosa…”

Tovább a cikkre.     hozzászólások 1 visszajelzés

Az egyháztörténet-írás felelősségéről

„… az is az egyháztörténész felelőssége, hogy leleplezze a csak vélten örök igazságokat, s hogy kritikusan közbeszóljon, ha az a veszély fenyeget, hogy a tanítóhivatal és a rendszeres teológia hagyja beszűkíteni látókörét a történeti valóság által alá nem támasztott megfontolásoktól.”

Tovább a cikkre.     hozzászólások 4 hozzászólás

XII. Piusz és a zsidók

200.000-nél több feldolgozatlan levéltári egység alapos tanulmányozására lesz szükség ahhoz, hogy a történtekről megalapozottan alkothassunk ítéletet. XII. Piusz háború alatti és a holokauszttal szembeni stratégiájának alapvető jellemzői azonban már most megállapíthatók. A kutatás, illetve az utóbbi években rendelkezésre bocsátott levéltári anyagok lehetővé tették ezek pontosabb megragadását, figyelembe véve a pápára római tanulmányai idején ható teológiai eszméket és értékszempontokat is. XII. Piusz számára elsődleges volt az a teológia és egyháztan, amely a zsidóságról alkotott képét is meghatározta.

Tovább a cikkre.     hozzászólások 4 hozzászólás