Mit köszönhetek katolikus teológusként Wolfhart Pannenbergnek?

“A nyugati szellemtörténet egyik fő mozzanatát képezi a valláskritika, illetve Isten megkérdőjelezése. Ennek egy egészséges teológia hasznát is veszi, amennyiben a hozzá intézett kérdésekre meggyőző válaszokat keres. Úgy vélem, hogy ez a tudományos alapállás és ez a történelmi-történeti gondolkodásmód megőrzi Pannenberg teológiáját nemcsak a racionalizmus, de a fideizmus végletétől is. Mondhatjuk, hogy nála éppenséggel a történelmi ráció engedi meg, hogy a hit bibliai fogalma érvényre jusson, és így a lutheri reformáció egyik központi jelszava, a »sola fide« helyes értelmezést kapjon.”

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Laikusok és klerikusok!? – A női diakonátus apropóján

Élénk vitát váltott ki Ferenc pápa 2016. május 12-ei kijelentése, amikor női szerzetesrendek elöljárói előtt azt ígérte, hogy bizottsággal fogja megvizsgáltatni, miben állt a diakonisszák szolgálata az egyház első évszázadaiban. Ferenc ismét párbeszédet nyitott egy sokak által elintézettnek tartott kérdésben. E tekintetben is fontosnak tűnik az a kutatás, amely a „laikusok” és a „klerikusok” megkülönböztetésére fókuszál, hiszen arra is fényt deríthet, mennyiben szükséges az ordo (vagyis az egyházi rend) szentsége az egyház közösségi élete szempontjából. Az alábbiakban Herbert Haag gondolatmenetét és kutatási eredményeit idézzük.

Tovább a cikkre.     hozzászólások 1 visszajelzés

Szolidaritás

’56 után sok nyugati, aki a térképen nem is nagyon tudta betájolni Magyarországot, érvelhetett volna azzal: mi közük a magyarokhoz? Vívják meg a saját harcukat. Mégsem tették, sőt, honfitársaink segítéségre siettek.

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Erősödő szélsőségek

Az egész világ radikalizálódik. Az iszlám szélsőségekhez hasonlóan a keresztény értékekre oly gyakran hivatkozó hazai szélsőjobb, amelyet valójában kereszténynek nevezni aligha lehetne, szintén kiszabadult a palackból. Kérdés, hogy amikor szélsőséges nézetek válnak normálissá, mi a feladata az európai és a hazai kereszténységnek? Azt kell-e követni, ami a látszólag középen van: a (szalon)rasszista, konformista középosztálybeliséget? Vagy képviselhetnénk egy egészen más típusú szélsőséget is?

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Isten mint ész

A pozitív tolerancia racionális, de nem azért, mert a hívők mind racionálisan igazolják saját hitük igazságát, hanem mert bár abszolútnak tekintik ezt az igazságot, ugyanakkor tisztelik, hogy más valaki más igazságot tart megkérdőjelezhetetlennek. Talán éppen ez a Hösle elemezte vallásközi disputációk tanulsága.

Tovább a cikkre.     hozzászólások Nincs visszajelzés.

Saját Soánk

A technikai civilizáció és a hozzá kötődő totalitárius mozgalmak ugyan nem kis mértékben közrejátszottak a Soá bekövetkeztében, ám a „nemzeti” előzmények, továbbá a kereszténység antijudaista kisiklásainak közel kétezer éves története nélkül nincs ilyen „végkifejlet”.

Tovább a cikkre.     hozzászólások 1 visszajelzés